Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1903

1. 1903. január 7. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a szegényügyről

1903. január 7-iki közgyűlés 42. szám. 15 b) a kórházi vagy gyógyintézeti ápolásban nem részesülő betegeket; c) a kórházi ápolásra nem minősített, vagy innen elbocsátott gyógyíthatatlan betegeket: d) a nem közveszélyes elmebetegeket, továbbá az ártalmatlan hülyéket, süketnémákat, vakokat, nyomorékokat és elaggottakat ; e) a munka- és keresetképteleneket és olyanokat, kik betegségük alatt keresetmódjukat ideiglenesen nem folytathatják addig, raig teljesen felépülnek és munkaképességüket visszanyerik és csak annyiban, a mennyiben valamely betegsegély zőpénztár segélyezésében már nem részesülnek: f) az önhibájukon kivül nyomorban sinlödő és a segélyezésre érdemes egyéneket. 2. §• A hozzátartozók kötelezettségeire nézve az 1898. évi XXI. t.-cz. és ezen törvényczikk 8. §. a) és b) pontjának végrehajtása tárgyában 1899. évi május hó 4-én 51.000. sz. a. kibocsátott belügyminiszteri szabályrendelet és a mindenkor érvényes családjog szabályai irányadók. 3. §. Budapest székesfőváros, mint tartózkodási község a nem budapesti illetőségüeket is részesiti közsegélyben, mihelyt az 1. §-ban felsorolt esetek egyike beáll. A felmerült összes segélyezési költségeket azonban az illetőségi község a székesfővárosnak megtéríteni köteles. A Budapesten tartózkodó külföldi honosságú és a hontalan közsegélyre szorultak segélyezése tekintetében az e részben fennálló törvényes intézkedések irányadók. 4. §, A székesfőváros hatóságának kezelése alatt álló szegényügyi és közjótékonysági alapokból, a mennyiben az alapitó okirat kifejezetten másképen nem rendelkezik, csak helybeli illetőségű szegények nyerhetnek segélyt vagy ellátást. 5. §. A segélyezés megszűnik: a) ha a segélyre szorultat valaki eltartja, örökbe fogadja, illetőleg ingyenes ápolásba veszi; b) ha az 1. §. a) pontjában érintett gyermek szülői gondozásába visszaadható; c) ha a közsegélyre szorult oly helyzetbe jut, hogy önmagát, illetőleg családját eltarthatja. ti. §. A székesfőváros szegényügyi intézeteiben elhelyezett közsegélyre szorultak, a reájuk fordított költségeket megtéríteni tartoznak, ha oly vagyonhoz vagy keresethez jutnak, a melyből azokat megtéríteni képesek. II. FEJEZET. A közsegélyezés nemeiről és mértékéről. T. §• A közsegély a következőkből állhat: a) a rögtöni, illetve esetről-esetre való segélyezés : b) az állandó havi segélyezés; c) kenyér, tűzifa szén stb. természetben való segélynyújtása: d) a népkonyhában való étkezés; c) a szükséglakásban való elhelyezés ; /) gyermekeknek hatósági ápolásba való vétele : </) ingyen orvoslás: h) szülésznői segély ingyen nyújtása: 0 ingyen gyógyszer rendelés: k) gyógyászati segédeszközök rendelése: /) az ipar vagy valamely foglalkozás gyakorlásához szükséges s az illetőknek hiányzó kisebb szerszámok és eszközök záros határidőre való kölcsönadasa; trí) munkaadás az önkéntes foglalkoztató műhelyekben: rí) ruhának természetben való adásában :