Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1902

4. 1902. február 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 247 - 248

1902. február 12-iki közgyűlés. 246 248. szám. 83 kai szemben felelősség vagy kártérítési kötelezettség nem terhelheti, hanem a felek vitás igényeiket és követeléseiket egymás ellen az 1894: XII. t.-cz. 34. §. határozmányai szerint érvényesíthetik. Az 1894. XII. t.-cz. 34. §. e tekintetben a következőleg rendelkezik: »34. §. A határjelek felállítása, kijavítása és megújítása körül fölmerülő vitás kérdések elintézése a községi elüljáróságnál kérendő. Az elüljáróság (városi tanács, Budapesten kerületi elüljáróság) a vitás kérdések egyezség utján való elintézését megkísérli s ha ez nem sikerül, Budapesten a kerületi elüljáróság elsőfokulag határoz, egyéb helyeken az elüljáróság a feleket az elsőfokú közigazgatási hatósághoz utasítja. Az elsőfokú közigazgatási hatóság a vitás kérdésekre nézve az érdekelteknek, a helyi viszonyokkal ismerős egyéneknek, esetleg szakértőknek meghallgatása és szükség esetében helyszíni szemle megtartása után az egy évi békés és háborítatlan birtoknak épségben tartása mellett határoz. Ha a határ vitás, ez esetben a határozat ellen közigazgatási utón felebbezésnek helye nincs, de az abban meg nem nyugvó fél 30 napi záros határidő kitűzése mellett bírói útra utasítandó. Ha ez alatt a határidő alatt a kereset be nem adatik, a határjelek a határozat értelmében azonnal lelállitandók. Azon határozat ellen, mely a határjelzések módozataira, vagy közös határjeleknél a költség viselésére vonatkozik, közigazgatási utón felebbezésnek van helye, mely esetben a másodfokú hatóság végérvényesen határoz." 11. §. A főváros a határkövek első felállítása alkalmával térképet készit, a melyen minden határkő feltüntettetik és a határkövek dülőnkénli sorszám szerint nyilvántartatnak. Minden változás a térképen feltüntetendő. 12. §. t A központi vasúti telekkönyvbe felvett vasutaknál, a melyeknek birtoka határkövekkel el van határolva, az eddigi határkövek megmaradhatnak és uj elhatárolás nem szükséges. Ha azonban az elhatárolás nem volna megfelelő, vagyis nem minden törési ponton volna határkő, akkor a vasút köteles a hiányzó határköveket a fővárosi mérnöki hivatal felügyelete alatt ós utasítása szerint a jelen szabályrendelet életbelépésétől számított hat hónap alatt saját költségén az 1894: XII. t.-cz. 36. §-ában foglalt jogkövetkezmény terhe alatt felállítani. A központi vasúti telekkönyvbe felvett vasutak a határkövek alakja tekintetében nincsenek kötve a jelen szabályrendelet 4. §-ához, hanem oly alakú és felírású határköveket használhatnak, a milyeneket a m. kir. államvasutak használnak." Ezen szabályrendelet kellő kihirdetés után a nagyméltóságú in. kir. földművelésügyi miniszter úrhoz és egyidejűleg jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztendő. Miről a tanács megfelelő további intézkedés végett az iratok kiadásával értesíttetik. !247. Tárgyaltatott a tanács 11.179/1902—

VI. számú előterjesztése : Mészáros Kálmán, mint a Szent Ferencz-rend budapesti házfőnökének felebbezésére, kövezési járulék ügyben hozott tanácsi határozat ellen. A közgyűlés Mészáros Kálmánnak, mint a Szent Ferencz-rend budapesti házfőnökének, az 1901. évi deczember kó 5-én kelt 72.244

/

1901—

VI. számú tanácsi határozatnak a rend temploma után előirt 335 (Háromszázharminczöt) kor. 10 fill kövezési járulék elengedése, illetve hasonösszegü segély engedélyezése iránt előterjesztett kérelmét elutasító része ellen beadott felebbezését tárgyalás alá vévén, azt a neheztelt tanácsi határozat helybenhagyása mellett, az abban foglalt indokok alapján elutasítja. Miről a további intézkedések megtétele végett a tanács az összes iratok kiadásával értesíttetik. !248. Tárgyaltatott a tanács 2421/1902—

VI. számú előterjesztése: a közalapítványi kir. ügyigazgatóság felebbezésére. átiratási és engedelmi-dij ügyben hozott tanácsi határozat elén. A közgyűlés a közalapítványi kir. ügyigaz^atóságnak a Pfeiffer József és Mária nevét viselő női-otthon terhére az 1901. évi 1773.