Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1902

3. 1902. február 5. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 224

1902. február 5-iki közgyűlés. 223—224. szám. 71 tessék s az emiitett költségösszeg fedezetéül a községi alap kiad. XXV. b) czime alatt (Kamatok — Az 1900. évi 12 millió koronás függő kölcsön kamatai) előirányzott 190.000 koronánál elért 144.671 korona 20 fillér megtakarításból ez idő szerint még rendelkezésre álló 19.166 koronát jelöli ki. Jelen határozat felsőbb jóváhagyás végett a m, kir. belügyminiszter úrhoz terjesztendő fel. !224. Tárgyaltatott a tanács 75.450/1901—

II. számú előterjesztése: az Eskü-téri hid pilléréhez csatlakozó partrész kiépítése tárgyában érkezett földmivelésügyi miniszteri leiratra. A közgyűlés tudomásul veszi a m. kir. földmivelésügyi miniszter úrnak 1901. évi november hó 7-én kelt 87.098/V/l. sz. azon leiratát, a melyben arról értesiti a székesfőváros közönségét, hogy arra való tekintettel, miszerint az Eskü-téri Dunahid jobbparti pillérének a partvonalhoz képest ferde helyzete van, intézkedett az iránt, hogy a Rudas-fürdő és Ferencz József-hid között folyamatban levő partépitkezési munkálatokkal kapcsolatban a hidpillérhez csatlakozó partrészek lépcsőzete is akként helyeztessék át, hogy a pillér- és a lépcsőzet között megfelelőbb kapcsolat legyen létesíthető. A mi azonban a földmivelésügyi miniszter úrnak a jelzett leiratban kifejezett azon kívánságát illeti, hogy a szóbanforgó rakpartátalakitási költség, a mely 4000 koronát teszen, a 1016/97. sz. közgyűlési határozattal — a m. kir. államkincstár által elvállalt 1,200.000 K-nyi összeg hozzászámitásával — alkotott rakpartépitési alapból fedeztessék, a közgyűlés a következőkben határoz: Minthogy a szóbanforgó rakpart átalakítási munkálatának szükségessége az Eskü-téri Dunahid jobbparti pillérének ferde helyzete folytán állott elő s így kétségtelen, hogy az ebből származó költségek nem a székesfővárost, de a hídépítési alapot terhelik, s a mennyiben a szóbanforgő munkálat egyszerű rakpart átalakításnak tekintetik, ennek költsége ez esetben sem terhelheti a székesfővárost, hanem a m. kir. kincstárt, mint a mely a rakpartot annak idején a 24 milliós sorsolási kölcsönből kiépíttette, sőt a mennyiben a 4000 koronával előirányzott munkákban esetleg helyreállítási vagy javítási munkák is benfoglaltatnak, azok költségei az 1870. X. t.-cz. 7. §-ának világos rendelkezése szerint szintén nem a székesfőváros, hanem a fővárosi közmunkák tanácsának kezelése alatt álló „fővárosi pénzalap" által viselendők, ennélfogva a közgyűlés kijelenti, hogy a székesfővárost a szóban forgó 4000 korona költség viselésére kötelezettnek nem tartja és pedig annál kevesbbé, mert az idézett 1016/97. sz. közgyűlési határozat értelmében az állam hozzájárulásával alkotott, rakpartépitési alapból csupán a Gellért-rakpartnak a Rudas-fürdőtől a Ferencz József hídig és a felső rakpartnak a Margit-hidtól a Dráva-utczáig terjedő szakaszai építendők ki, ezen alapot tehát a kérdéses 4000 korona költség nem terhelheti. A m. kir. földmivelésügyi miniszter úr kívánságához képest azonban a fentiek daczára hozzájárul a közgyűlés ahhoz, hogy a többször emiitett 4000 K-nyi rakpartátalakitási költség a rakpart-alapból fedeztessék, ezen elhatározását azonban a közgyűlés azon feltételhez köti, hogy a székesfőváros a rakpartok építési czéljaira már befizetett összegeken felül sem a jelzett rakpartok építése, sem a kérdéses átalakítási költségek czímén további befizetést teljesíteni köteles nem leend, hanem ügy az 101(5/97. számú közgyűlési határozat értelmében kiépülő rakpartok, valamint a szóbanforgó átalakítás költségei a székesfőváros által már befizetett összegekből, illetve a m. kir. államkincstár által elvállalt 1,200.000 koronából teljesen fedeztetni fognak. Erről a tanács az eredeti közgyűlési határozat kiadásával, a m. kir. földmivelésügyi miniszter úr pedig felterjesztés utján értesíttetik.