Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1902

26. 1902. december 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1484

548 1902. deczember 17-iki közgyűlés. 1483—1484. szám. egyeztethetőnek és hajlandó-e esetleg a jogegyenlőségen ejtett sérelmet orvosolni? , Halmos János polgármester ur az interpelláczióra azonnal válaszolván, elismeri, hogy a budapesti sütőmunkások önképző- és munkaközvetitő egylete tényleg folyamodott gyűjtési engedélyért. Az ilyen gyűjtéseket szabályozó miniszteri rendelet szerint ugyanis az engedélyt a székesfőváros területén bizonyos feltételek mellett a polgármester van hivatva megadni. Az egyesületet ezen kérelmével tényleg elutasította, még pedig azzal az indokolással, hogy a rendelet értelmében a gyűjtési engedély csak bizonyos határidőre adható meg azzal a kötelezettséggel, hogy az illetők a gyűjtésről ugyancsak a hatóságnak beszámolni tartoznak, hogy t. i. mennyit gyűjtöttek és milyen czélokra fordították a begyült összegeket; a megelőző évben azonban ez a testület a gyűjtést szabálytalanul kezelte és nem számolt el ugy, hogy a kihágási eljárás megindítása végett az ügyet a VIII. ker. kapitánysághoz kellett áttenni. Miután ezen kihágási eljárás még folyamatban van, jónak látta a gyűjtési engedélyt erre az évre meg nem adni. Kéri a válasz tudomásul vételét. Polgármester űr válaszát interpelláló bizottsági tag úr tudomásul nem veszi; a közgyűlés többsége tudomásul veszi. 1484. Polónyi Géza bizottsági tag úr felszólalván, előadja, hogy két előtte ismeretlen munkás aláírásával egy panaszt kapott, a melynek tanúsága szerint konkrét személyeket, — a kiket azonban távolról sem akar érinteni — súlyos büntetendő cselekmények vádjával illetnek. Nevezetesen a kőszállitások körül elkövetett, állítólag vagyon elleni büntettek, különösen a székesfőváros tulajdonát képező kavicsnak éjjelenkint való eltulajdonítása és ezzel kapcsolatos megvesztegetések stb. foglaltatnak benne. Ezen feljelentésben az illető munkások, a kiknek lakása sincs megjelölve, azt mondják, hogy ezen feljelentésüket már a polgármesterhez is benyújtották és miután huzamosabb ideig a vizsgálatról értesítést nem nyertek, a főpolgármesterhez adták be panaszukat. Kérdést intézett ez iránt a polgármesterhez és megnyugvással tudomásul vette, hogy itt vizsgálat igenis foganatosíttatott, de itt ugy látszik álnevek szolgáltak feljelentési alapul. Azt hiszi, hogy a közmorál érdekében cselekszik akkor, a mikor alkalmat ad, hogy hivatalosan konstatáltassék a nyilvánosság előtt, mi történt ebben az ügyben. Egyrészt azért, hogy a közgyűlés is megnyugtattassék, vájjon ilyen súlyos és konkrét személyekre kiterjedő váddal szemben foganatosittatott-e és milyen eredménynyel a vizsgálat, másrészt pedig a megrágalmazott egyéneknek mód nyujtassék, hogy maguknak bíróilag elégtételt szerezzenek, kérdi a polgármester urat: van-e'azon helyzetben, hogy felvilágosítást nyújtson az iránt, hogy minő eredménynyel végződött ezen vizsgálat, látja-e a polgármester úr szükségét a további eljárásnak, vagy sem és különönösen, hogy az illető feljelentő felek megállapíthatók voltak-e és feltaláltattak-e a vizsgálat során ? Halmos János polgármester úr kijelenti, miszerint van tudomása egy ilyen szellemű beadványról, mert ilyen feljelentés hozzá, sőt a főpolgármester úrhoz is intéztetett. A beadvány vétele után nyomban megindította a legbehatóbb és legmesszebbmenő vizsgálatot, azonban nagy akadálya volt a vizsgálat bizonyos iránybani megejtésének az a körülmény, hogy a íeljeleutő felek, jól lehet nyomoztattak, feltalálhatók nem voltak. Lehet, hogy a két feljelentő fél most ezen felszólalás következtében fog jelentkezni. Ha az illetők egy alapos beható vizsgálatot akarnak, akkor leghelyesebben cselekednek, ha nála jelentkeznek és ez esetben a lehető legerélyesebben maga fogja a vizsgálatot eszközöltetni. így azonban álnevű feljelentések alapján,