Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1902

2. 1902. január 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 169 - 170 - 171

52 1902. január 22-iki közgyűlés. 168—171. szám. ezennel elhatározza és részére az elemi iskolánál töltött 15 évi és a reáliskolánál töltött s a millenniumi év kettős beszámításával 17 évet meghaladó, beszámításra alkalmas szolgálati ideje és jelenleg élvezett évi 4280 kor. rendszeres (korpótlékos) fizetése alapján a nyugdíj szabályzat 11. §-a értelmében évi 4280 kor., azaz Négyezerkettőszáznyolczvan korona nyugdijat szavaz meg. Erről további intézkedés végett a tanács tárgyiraton értesíttetik. !169. Tágyaltatott a tanács 75.124/1901—

IX. sz. előterjesztése: a Posner Károly Lajos által tett kiházasitási alapítvány okirata tárgyában. A közgyűlés a néhai Posner Károly Lajos által végrendeletileg kiházasitási alapítványra hagyományozott 20.000 kor. kezeléséről a tanács által előterjesztett alapítványi okiratot elfogadja és azt három egyenlő példányban kiállítva, felsőbb jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjeszteni határozza. !170. Tárgyaltatott a tanács 8285/1901—eln. számú előterjesztése: Travnyik Jenő díjnok kegydijazása iránt. A közgyűlés a tanács javaslatához képest Travnyik Jenő tanácsi IV. ügyosztályi dijnok részére, — minthogy nevezett a tiszti főorvos jelentése szerint hivatali munkára képtelenné vált s igy őt eddigi alkalmaztatásában továbbra is meghagyni nem lehet, tekintettel arra, hogy 1893. évi november hó 17-ike óta áll a székesfőváros szolgálatában tekintettel továbbá arra, hogy teljesen vagyontalan s napidijain kívül egyéb jövedelmi forrással nem bír, igy a székesfőváros szolgálatából leendő elbocsátása esetén önmagát eltartani nem lesz képes; 1000, azaz Egyezerkorona egyszersmindenkorra eső összeget végkielégítés czimén megszavaz. Ezen határozat felsőbb jóváhagyás végett a nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetik. !171. Olvastatott Szabó M. Ferencz bizottsági tag úrnak következő indítványa: „Tekintetes Közgyűlés ! Általánosan ismeretes az a tény körülmény, hogy jelenleg úgy a Nemzeti-banknál, mint a többi pénzintézeteknél is oly bőséges készpénzbeli készletekkel rendezkednek, hogy ezen intézetek a pénzbetétekre nézve a kamatlábat leszállítani kénytelenek. De fájdalom, ismeretes az a ténykörülmény is, hogy a fővárosban oly nagy nyomor uralkodik, a minőt még sohasem tapasztaltunk. E nagy nyomornak főinditó okát csakis az ipar és kereskedelem ágazatai körül észlelhető pangásban, stagnáczióban kell keresnünk, ha tehát eme nyomasztóan reánk nehezedett pangást okkal-móddaí képesek volnánk leküzdeni, le volna küzdve egyben e rémületes nyomorúság is. Tekintetes Közgyűlés! 1899. november hó 1-én járt le az L, II. és III. kerület területén emelendő új építményekre nézve a 30 éves adómentesség kedvezménye. Tudjuk az, hogy még az említett lejárat előtt a fővárosi közmunka tanács a kormányhoz fordult azon kérelemmel, hogy ez utóbbi az adómentesség lejárt kedvezményét az I. kerületben a Döbrentey- és Árpád-utczában és Attila-köruton, továbbá a II. kerületben a Lánczhid-utczában, a Fő-utcza mindkét oldalán a Pálffy-térig, és a Margit-körút azon részében, mely a Széna-tértől a Török-utczáig terjed, végre a III. kerületben a Zsigmond- és Lajos-utczában, az ó-budaí Dunasoron és a Fő-téren emelendő uj építményekre nézve továbbra is fentartaná. E kedvezményre nézve azonban kiemelendő, hogy ennek engedélyezése azon feltételhez van kötve, hogy az építkezés öt év lefolyása előtt foganatosítandó. A pénzügyminiszter akkoriban hajlandónak is mutatkozott e jogos kérelemnek helyt adni, de kijelentette, hogy e tekintetben csak két év leteltével tehet a képviselőházhoz előterjesztést, mert az I. kerületben a megjelölt utvonalakat az Eskü-téri hid építése miatt csak két év múlva lehet végleg szabályozni.