Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1902
17. 1902. junius 25. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 870
332 1902. június 25-iki közgyűlés. 869—870. szám. azonban az egyletnek kizárólagos joga lesz. Aziránt azonban, hogy a tó vízállása a korcsolyázás czéljának megfelelőleg czentiméternyi pontossággal a zsilippel beállítható lesz-e, a főváros garancziát nem vállal. 4. A székesfőváros engedélyt ad arra, hogy az egylet a villamos lámpa-oszlopokat a bemutatott terv szerint a tó partján állithassa fel, miután ezen oszlopok a betonozott pályaterületen nem maradhatnak. A tó partján télen felállítandó lámpaoszlopok számára készítendő beton-tömbök építése, melyekben a lámpaoszlopok (illetve a tavon át feszítendő sodronytartó oszlopok) téten beállíthatók legyenek, oly módon lesz engedélyezendő, hogy ezek a mérnöki hivatal kitűzései szerint öt helyen készítendők és nyáron vasfedlapokkal befödendendők. Az oszlopok csak a téli saison alkalmára állithatók fel és nyáron eltávolitandók. 5. A székesfőváros engedélyt ad arra, hogy a mesterséges jégpálya mentén 1899-ben lerakott vízvezetéki csővezetéket az egylet kiszedethesse és a csővezetéket a vízvezetéki igazgatóság által a tó partján rakathassa le. 6. A székesfőváros engedélyt ad arra, hogy a tópartnak a térrajzon c—rf-vel jelölt része a mérnöki hivatal által kitűzendő mérvben és utasításai szerint leásassék és ezáltal a tófelület nagyobbitassék, mely munkálatok a fentemiitett munkákkal együtt hajtandók végre. A tó mellett elhúzódó és elvett gyalogút helyett új gyalogút létesítendő és az egyesület a partbiztositásról is tartozik gondoskodni, hasonlókép a költségvetés keretén belül a hattyúház áthelyezéséről is. 7. A betontest magassága +6'50 m. D. 0. f. magassággal kell, hogy bírjon. A betontömb mellett a part mentén létesítendő összekötő csatorna fenékmagassága a tó teljes lecsapolása szempentjából + 580 Duna 0. p. f. magassággal képezendő ki. A betontest híd felőli oldalában a mérnöki hivatal utasítása szerint több kisebb nyilas lesz hagyandó. 8. A budapesti korcsolyázó egyesület tartozik a létisitményt saját költségén jókarban tartani és a szerződés megszűnte után teljesen jókarban a székesfőváros tulajdoni birtokába ingyen átadni. Azon esetben, ha a létesítmény be nem válnék, a betont saját költségén elhordatni és a kavicsfeltöltést a tó fenekén szétterittetni teljesen díjtalanul és minden megtérítésre való igény nélkül szintén a budapesti korcsolyázó egylet köteles. 9. Az egylet 1903. évi márczius hó 15-vel ingyen és minden kártérítésre való igény nélkül visszabocsátja a főváros tulajdoni birtokába az u. n. mesterséges jégpálya területét s a főváros tulajdonába és birtokába átengedi az a mellett levő korcsolyacsarnokot. 10. A székesfőváros az u. n. mesterséges jégpályát mindaddig, míg az egylet a nagycsarnok s a tónak használatát bírja, korcsolyázás czéljára nem használhatja, sem azt e czélra másnak át nem engedheti. 11. Ezen feltételek mellett szerződés lesz kötendő, illetőleg a meglevő szerződés módosítandó, mely alkalommal a felsorolt pontok biztosítására nézve az ügyészség által még esetleg teendő kikötések lesznek mérvadók. Miről a tanács a további intézkedések megtétele végett az iratok kiadásával értesíttetik. !870. Tárgyaltatott a tanács 110.099/1902— VI. számú előterjesztése: a kültelki borital- és húsfogyasztási adók beszedési jogának megváltása iránt az államkincstárral kötött szerződés felmondbatása tárgyában. A közgyűlés a tanács indokolt javaslatához képest elhatározza, miszerint a székesfőváros vámvonalon kivüli területén szedhető állami borital- és húsfogyasztási adó beszedési jogának megváltása