Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1902

13. 1902. május 14. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet

1902. május 14-iki közgyűlés. 684. szám. esedékes bérének, illetőleg fizetésének csak 75%,-át kapja meg, mig annak 25°/ 0-a rendbirságkép az ipartestületi tanoncziskolai alap javára a fizetési naptól számí­tandó három nap alatt a mester által beszolgáltatandó. Május 1-én azon segédek, kik ezt a pallérnak előző napon bejelentik, munka­szünetet tarthatnak, azon segédeket azonban, kik dolgozni akarnak, ebben bármely módon akadályozni tilos. 12. §­Ha a segédszemélyzet valamely tagja, mint tartalékos katona, vagy mint honvéd a törvényszerű hadgyakorlatokra behivatik, ezen behívás által a munka­szerződés a bevonulás előtti napon szűnik meg. 13. §. Minden segédnek munkakönyvvel, vagy ideiglenes bizonyitványnyal ellátva kell lenni. A munkaadó csak oly segédet fogadhat fel, ki az előbbi munkaadóval kötött szerződésének törvényes megszűnését, vagy azt, hogy munkaszerződése az 1884. évi ipartörvény és ezen munkarend értelmében megszűnik, munkakönyvével vagy más módon kellőleg igazolja. 14. §. A segédszemélyzet azon tagja, ki a munkához ittasan jelenik meg, vagy a ki munka közben szeszes italokat hozat, vagy fogyaszt, úgyszintén az is, ki a rendet, vagy a többi munkást munkájában zavarja, vagy akadályozza, felmondás nélkül azonnal elbocsátható, az előző napokra esedékes munkabére azonban kifizetendő. 15- §. A munkaadó, a mennyiben annak leküzdhetetlen akadályok útját nem állják, az építkezés helyén egy, az alkalmazottak számának megfelelő nagyságú és télen fűthető étkezőt s egy kamrát köteles felállítani, melyben az alkalmazottak munkaközben nem használt ruházatukat tisztán megőrizhetik : továbbá külön férfi és külön női árnyékszéket. Minden körülmények között tartozik továbbá a munkaadó gondoskodni arról, hogy az építkezés helyén elegendő mennyiségben egészséges ivó­víz és tiszta ivóedény álljon rendelkezésre. 16. §. A munkaadó tartozik mindazon óvóintézkedéseket megtenni, melyek az alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének lehető biztosítása érde­kében szükségesek, s különösen tartozik gondoskodni arról, hogy az épületi állvá­nyok jó anyagból biztosan és szakszerűen állíttassanak fel. Öly állásra, mely a biztonsági követelményeknek meg nem felel, az alkalmazottak közül senkit sem szabad felengedni, kötelességükké tétetvén viszont ezeknek, a munkaadót, vagy pallért az általuk észlelt ily természetű hiányra saját biztonságuk érdekében is késedelem nélkül figyelmeztetni. Minden épitkezésnél, hol rendszerint legalább 20 alkalmazott van foglalkoz­tatva, a kereskedelemügyi m. kir. miniszter által 1899. évi deczember hó 15-én 76.271. sz. a. kibocsátott rendeletben körülirt kötszerláda tartandó készen. 17. §• A segédeknek betegség ellen való biztosításáról a munkaadó az 1891. évi XIV. t.-cz. értelmében tartozik gondoskodni. Munka közben történt szerencsétlenség esetén az első orvosi segély költségét a munkaadó viseli. A további gyógyíttatás és ápolásra nézve az 1891. évi XIV. t.-cz., a betegse­gélyző pénztárak, valamint a szakbeli betegsegélyző egyletek szabályzatai az irányadók. Másnemű megbetegedés alkalmával a segédszemélvzet minden tagja köteles erről a munkaadót, illetőleg helyettesét személyesen, vagy más által értesíteni. 18. §. Hogy a felesleges munkakeresés, s a pallérok ebbeli zaklatása elkerültessék, tartozik a munkaadó az épületen szembetűnő helyen táblát alkalmazni és azon, ha segédekre van szüksége, a szükséges segédek számát és minőségét kiírni, s a mint a szükséges szám betelt, a kiirást törölni. Tartozik továbbá a munkaadó az épületen saját nevét és lakását jelző táblát is feltűnő, világos helyen kifüggesztve tartani.

Next

/
Thumbnails
Contents