Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1902

12. 1902. április 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 609 - 610 - Szabályrendelet a székesfővárosi sertésközvágóhíd életbeléptetése tárgyában

1902. április 30-iki közgyűlés. 610. szám. 239 A vásártéri hatósági mérlegeken vásári napon a vásárból kifolyólag mérlegelendő s vásárdíjjal már megrótt sertések után külön mérlegdij nem számíttatik, illetve nem fizetendő. Azonban a mérlegek egyébkénti használatáért a fenti dijak járnak. Bélyegzési-dij. ]<s. :<. A hivatalos bélyegzés a vásári forgalomban kötelező s az érte járó dijat s a bélyegzés módját a tanács állapítja meg. A bélyegzési teendőket a főváros vagv saját kezelésében vagy vállalkozóval végezteti; feleknek vagy másoknak a tanács által megállapított hivatalos béive?zéssel nem szabad bélyegezni a sertéseket. Közvágóhidi dijak. 19. ^. A vágódij egy 20 kgr.-on felüli sertésért 2 korona. 20 kgr.-on aluli sertésért, illetve malaczért 30 fillér; leölt állat után (kivéve a vadsertést) a fenti díjtétel. fél állat után e dij fele jár. Minden sertés után, mely fővárosi sertésközvágóhidon leöletik, vágódij fizetendő. Vágódij fizetendő azon sertések után is, melyek akár e szabályrendelet ellenére, akár enneK alapján kiadott külön engedelemmel közvágóhídon kivül öletnek, vagy ölettek le, ha egyébként közvágóhidi kényszer alá tartoznak: a 7. §. értelmében házi czélokra leszúrható sertések után azonban vágási dij nem fizetendő. A fővároson átmenő (trausito) élő- és leölt állatok után járó vágódijak fizetése és kezelése, az erre vonatkozólag fennálló törvények és szabályok értelmében, a fogyasztási adóval azonos módon történik. (L. 14. §. utolsó pont.) Vágódijkötelesek a főváros területére leölt állapotban behozott azon sertések, melyek e szabályrendelet értelmében a főváros területén közvágóhidi kényszer alá tartoznak, úgyszintén a sertéshúsok is a behozatal alkalmával. A fővárosnak a sertésközvágóhidon kívüli területén leölt szopós- vagy pecsenyemalacz után vágódij nem jár. Friss sertéshús után (kivéve a vadsertéshúst), mely a főváros területére behozatik, vágódij fejében kgr.-onkint 2 (kettő) fillér fizetendő. (L. 13. §. utolsó pont.) A vágódij visszatérítésének akkor sincsen helye, ha a leölt sertés részben, vagy egészben a közfogyasztásból kizáratott (elkoboztatott). E szabályrendeletnek a szállásdijakra és az eleség dijára vonatkozó §§-ai ugy a dijak mérve, mint a felszámitásuk tekintetében a sertésközvágóhidon is megfelelően alkalmazandók azzal az eltéréssel, hogy azon sertések, melyek vásári napon a vásárról a közvágóhidra történt hajtásuk napján öletnek le, e dijak alól mentesek, jóllehet leölésükig szállásokban voltak elhelyezve. A dijak behajtása. 20. §. A 13—19. §ij-okban felsorolt dijak közigazgatási utón hajtatnak be s azok erejéig a fővárost visszatartási jog illeti meg azokra az állatokra nézve, melyekre felmerültek. A ki a vásár- és vágódijat (13. 19. §§.) megrövidíti vagy a megrövidítés veszélyének kiteszi, a dij 10- (tiz-) szeres összegével büntethető. (L. 23. §.) Hűtó'dij. 21. §. A hűtöhasználati dijak a következők : A rekeszek minősége nagyság szerint „ Idénv H " [ (8 hónap) Állandó (évi) A rekeszek minősége nagyság szerint bérösszege koronákban Kis rekesz (391 ni-) . . . Idényben Idényen kivül 350 Kis rekesz (391 ni-) . . . 36 54 280 350 Közép rekesz (4"60 m-) . . 42 63 410 Nagy rekesz (ő var) . . . 72 360 A hütőrekeszeket a jelentkezés sorrendje szerint havi-, idény-, továbbá állandó (évi) bérletbe lehet venni.