Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1902
5.1 1902. február 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 291 - 292 - 293
f 1902. fe bruá r 2(>-ik i közgyűlés. 293. szám. __ 105 hivatalok fentartásáért kapott állami segély felemelése és a két községi reáliskolának az állam kezelésébe leendő átadása iránt; ö. az 1868: XXXVIII. t.-cz. 35. §-a alapján elhatározta az 5 ft 0-os iskolai adónak behozatalát, egyúttal felterjesztést intézett a belügyminiszter és vallás- és közoktatásügyi miniszter urakhoz oly irányú novelláris törvényhozási intézkedés iránt, hogy a székesfőváros területén az iskolai adó fizetésére a székesfőváros minden lakosa, tekintet nélkül arra, vájjon egyébként adómentességet élvez-e vagy sem," egyaránt köteleztessék; 6. a százalékos pótadók fentartása mellett a községi jövedelmi adónak kiegészítő jelleggel és progresszív alapon való behozatalát elhatározta és felkérte a belügyminiszter és pénzügyminiszter urakat, hogy ezen határozathoz elvileg hozzájáruljanak. Az első két pontban foglalt határozat a főváros autonóm jogkörében időközben végre is hajtatott, a vízvezetéki, városrendezési és burkolási szabályrendeletek újból megalkottattak és pénzügyileg jobban kihasználtattak, a községi adók utáni késedelmi kamatok szedése elrendeltetett, a községi települési dijak és végrehajtási dijak emeltettek, a kerékpáradó életbe lépett.Ellenben a pénzügyi rendezés szempontjából legfontosabb két határozat: az iskolai adó és községi jövedelmi adó mindeddig megvalósíthatók nem voltak. Az iskolai adóra nézve a novelláris előterjesztést a törvényhozáshoz a vallás- és közoktatásügyi miniszter űr megtagadta, a községi jövedelmi adóra nézve pedig a pénzügyminiszter úr a hozzá intézett kérelemre még csak nem is válaszolt. A városi tűzkárbiztositó intézet felállítását és ezzel kapcsolatban a tűzoltási járulék rendszeresítését a közgyűlés elhatározta ugyan, de többször sürgetett jóváhagyás ugy ezen, mint a hirdetési ügy %* rendezése iránt alkotott szabályrendeletre évek óta késik. A felsorolt és immár általánosan ismert ténykörülmények eléggé bizonyítják, hogy a főváros közönsége felismerte a helyzet komolyságát és a kibontakozás mulhatlan szükségességét. Nem a főváros szándékán és jóakaratán múlt, hogy a háztartás rendezésére vonatkozó törekvések a mai napig sincsenek megvalósítva. A belügyminiszteri leiratban foglaltakra még csak egy megjegyzést tartunk szükségesnek és ez az, hogy a községi pénzek kezelése és felhasználása mindenkoron a törvényesen megállapított budget keretében, szigorúan, a fennálló szabályok értelmében történik és költségvetésünkben oly tételek, a melyek rendeltetésüktől elvonatnának, fel nem találhatók. Áttérve már most tulajdonképeni feladatunkra, a háztartási egyensúly helyreállítása és biztosítása eddig is a tanács kiváló gondoskodásának tárgyát képezte. A költségvetésnek már több év óta kedvezőtlen alakulása és a háztartás rendezésére irányult törekvéseknek eddigi sikertelensége csak fokozták a kibontakozás nehézségeit. A tanács — felelőssége tudatában — elérkezettnek látja a végső határidőt, a mikor a pénzügyi helyzet szanálására a megfelelő czéltudatos és tervszerű intézkedéseket minden késedelem nélkül foganatba kell venni. Törvényes kötelességéből kifolyólag is tehát a tanács a pénzügyi rendezés munkáját haladék nélkül folytatni fogja és mindenekelőtt a költségvetés minden egyes tételét és annak minden részletét tüzetes és beható vizsgálat alá fogja venni, oly czélból, hogy mindazon megtakarítások és leszállítások, a melyekre úgy a közgyűlés, mint a belügyminiszter úr is méltán kiváló súlyt helyez foganatba vehetők legyenek. A fenforgó kényszerhelyzetben kész a tanács a törvények által megvont korlátok között a takarékosságot a legvégsőig alkalmazni. Kiadásaink minden egyes tételét újból felül fogjuk vizsgálni és elsősorban a nélkülözhetlen szükségletekről fogunk gondoskodni, a többi szükségletek kielégítéséről pedig csak akkor és oly
