Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1902

5.1 1902. február 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 291 - 292 - 293

19

02. febr

uár 26-iki kSzgyfilés. 290—293. s

zám. 103 kőzik a dualizmusra való tekintettel és saját adófizető polgártársaink érdekében tenni oly irányban, hogy minálunk az oszrák kereskedelmi utazók is hasonló elbánásban részesüljenek? Az interpelláczió a polgármester úrral közöltetik. Erről Halmos János kir. tanácsos, polgármester úr jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !291. Főpolgármester úr bejelenti, hogy a nyomtatott napirenden kivül még egy sürgős tárgy jelentetett be, t. i. bizottmánvi és tanácsi előterjesztés a sertésközvágóhidon kisebb elosztású szállásépület és zsirolvasztópincze épitési költségeinek fedezete iránt, melyügyet a napirend során Almády Géza tanácsnok ur fogja előadni. Tudomásul vétetik. !292. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 65.302/1901—

VI. számú előterjesztése : a IX. ker. Lóversenytér-dülően elterülő '"'••'.' a hrsz. telek bérbeadása ügyében. A pénzügyi és gazdasági bizottmány, valamint a tanács egybehangzó javaslatához képest a közgyűlés a IX. ker. Lóversenytér dűlőben -^—/a hrsz. alatt fekvő 700 D-öl téfogatu telek bérlete iránt Weisinger Györgygyei megkötött szerződést az eddigi feltételek, t. i. 579 (Ötszázhatvan) korona évi bér, félévi felmondás s azon ujabb kikötés mellett, hogy zajos munkát a bérleti szerződés azonnali felbontásának terhe mellett, a telken végeztetni nem szabad: 1902. évi november hó 1-től számított hat évi időtartamra meghosszabbítja. Miről a tanács az összes iratok kiadásával értesíttetik. !293. Tárgyaltatott a tanács 22.6861902—

VI. számú előterjesztése: az 1902. évi költségelőirányzat tárgyában érkezett belügyminiszteri leiratra. ., A nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter úrnak az 1902. évi költségvetés ügyében f. é. január hő 29-én 137.692. sz. alatt kelt leiratát a tanács a következő jelentés kíséretében terjeszti a közgyűlés elé : A tanács abban a meggyőződésben van, hogy a háztartási egyensúly helyreállítását és megszilárdítását a székesfőváros közönsége csak czéltudatos és tervszerű munkássággal és másrészről a kormány jóakaratú támogatásával érheti el és azért a jelen komoly és nehéz helyzetben a kölcsönös szemrehányást a kibontakozás czélra vezető eszközének nem tartja. És ha mindezek daczára a miniszteri leiratban foglaltakra némelymegjegyzéseket tesz, ezt kizárólag oly czélból teszi, hogy a leiratban tett kijelentések a tényeknek megfelelőleg helyreigazittassanak. Háztartásunkban a költségvetési hiány keletkezésének idejét és okait a tanács már 1897. évben részletesen kifejtette. A három város egyesítésével székesfővárosunk életében megnyílt és azóta lefolyt uj korszakban a főváros fejlődésének, jövendő nagyságának biztos, szilárd alapjai lőnek lerakva és a nagy és maradandó alkotások egész sorozata valósit tátott meg. A közgazdasági, közegészségi és kulturális téren elért nagy sikerek és eredmények csak nagy pénzügyi áldozatok árán voltak megvalósíthatók. A közraktárak és elevátor, a vízvezeték, a csatornázás, kórházak, városrendezéssel kapcsolatos szabályozások, vásárcsarnokok, laktanyák, közvágóhidak, iskolák és egyéb közczélu intézmények létesítése a székesfővárost ismételve és legutóbb 1896. évben a 100 millió koronás kölcsön felvételére kényszeritette. Lehet, hogy mindezen nagy alkotások a főváros teherviselési képességével arányban nem álló gyors egymásutánban hajtattak végre és azok létesítésénél hibák és tévedések követtettek el, megengedjük azt is, hogy a székesfőváros az országos czélok megvalósítását a nemzeti és hazafias törekvéseket határt nem ismerő áldozat-