Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901

4.1 1901. febuár 6. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 151 - 152

1901. február 6-iki közgyűlés. 150—152. szám. ezen vizsgálatot megejtette s tőle a következő felvilágosítást nyerte: A helybeli sütőiparosok kérelemmel fordultak a miniszter úrhoz, hogy a vasárnapi munkaszünetről szóló törvény reájuk oly módon értel­meztessék, hogy ők a fűtést, mint nem ipari munkát, már esti 10 órakor, a sütő munkát pedig 12 órakor kezdhessék meg. A miniszteri tanácsos úr a sütőipar gyakorlati részéről magát informálni óhajtván, elment maga az üzletekbe, hogy ott lássa, milyen a munka, de sem­miféle köztisztasági vizsgálatot nem tartott. Ebből a szemléből kifo­lyólag megjelent hirlapi közlemények szintén olyan dolgokat tartal­maztak, a melyek tetemes kárára voltak egyes üzlettulajdonosoknak. A sütőműhelyek különben állandóan vizsgálat tárgyát képezik, ellenük a legszigorúbb eljárás alkalmaztatik. Előtte fekszik egy hiva­talos kimutatás, mely szerint 1899-ben a főváros területén összesen 1000 esetben vizsgáltattak a pékműhelyek, a múlt évben pedig 1016 esetben. Mindezek daczára egy új rendeletet bocsátott, a melyben az összes elüljárókat utasította, hogy minden rendellenességet a leg­szigorúbban toroljanak meg. A mi a bizottsági tag úrnak az elüljáróság ezen eljárása ellen irányuló megjegyzését illeti, hogy valami Steiner nevű pék műhelyé­nek teljesen kifogástalan voltáról bizonyítványt adatott ki, daczára annak, hogy ott rendellenességek voltak, erre nézve úgy áll a dolog, hogy a hirlapi közlemények Steiner üzletének a forgalmát is annyira megcsappantották, hogy a napi forgalom 200 frtról 70 frtra szállott le. Az üzlettulajdonos kétségbeesésében az elüljáróságnál kérte, hogy üzletét vizsgálják meg, s arról, a mit a vizsgálat talál, az állapotok­ról, adjanak neki bizonylatot. Az elülj árósági közegekkel az elülj áró egyszer nappal, egyszer pedig éjnek idején vizsgálta meg az üzlethelyiséget, s arról, a mit ott talált, a felet bizonyítvány alakjában értesítette. Ehhez az eljárás­hoz az elülj áró jogát az elülj ár óságokról szóló törvény 280. §-ában vélte gyökerezni, a mely szakasz kimondja, hogy az elüljáróság a kerületben lakók kérelmére köteles kiadni azoknak viszonyairól a hatósági bizonyítványokat. A falragaszokat a melyek kiragasztattak, nem az elüljáróság tette közzé, hanem azzal az illető fél élt, a meny­nyiben a kapott bizonyítványt felhasználta üzleti érdekeinek megvé­désére és falragaszok útján reprodukálta. Kéri ezen válasz tudomásul vételét. A választ interpelláló bizottsági tag úr tudomásul ellenben a közgyűlés többsége tudomásul veszi. !151. Halmos János polgármester űr bemutatja a statisztikai hivatal részéről a népszámlálás eredményéről tett jelentést, mely szerint a főváros lakossága 713.383 lélek, hozzászámítva a 16.000-uyi katonaságot, a székesfőváros tényleges lakosságának főszáma 729.383. Tudomásul vétetik. !152. Olvastatott a szavazatszedő küldöttség jelentése az ürese­désben levő egy I. osztályú tanácsjegyzői és egy fizetéstelen árva­széki ülnöki állásnak betöltése alkalmából megejtett szavazás ered­ményéről. E szerint beadatott összesen 233 érvényes szavazat a melyből esett: /. az I. oszt. tanácsjegyzői állásnál: Dr. Raisz Rezsőre ... 227 Folkusházy Lajosra ... 2 szavazat. Ezen állásra jelöltek közül dr. Szalav Sándor a jelöltségtől visszalépett. //. A fizetéstelen árvaszéki ülnöki állásnál: Vuk Lajosra . . . 233 szavazat esett.

Next

/
Thumbnails
Contents