Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901

4.1 1901. febuár 6. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 146 - 147 - 148 - 149

•1901. február 6-iki közgyűlés. 149. szám. 61 szerződés a múlt év végével lejárt, a lejárati határidő előtt azonban meghosszabbíttatni kérte Oetl, a mi meg is történt s az ügy ily irányban most van elintézés alatt. A szerződés tehát meghosszabbíttatott, azonban Oetl Antal bizottsági tag úr a múlt közgyűlésen bizottsági tagságáról lemondott s az interpelláczió második része e körülmény folytán most már tárgytalan. A harmadik így szól: „3. Ha mindez igaz, miért nem tett jelentést a tanács az igazoló választmánynál és mivel indokolja a mulasztását." A tanács az inkompatibilitási esetekkel soha nem foglalkozott és egyetlen egy esetet sem jelentett be az igazoló választmánynak. Ez azonban korántsem jelent mulasztást, mert a tanácsnak nem volt és nincs is semmiféle felhatalmazása vagy joga sem törvény, sem szabályrendelet alapján, hogy ezen bejelentéseket eszközölje és így soha sehol ily bejelentést nem is tett. Az 1873: XXXIII. tcz.-ben meg van mondva, hogy mily esetekben szűnik meg valakinek a bizottsági tagsága, ha valaki a fővárossal ilyen és ilyen viszonyba jut, de nincs kimondva az, hogy a tanács tartsa nyilván és tartozzék bejelenteni az ily eseteket, vagy tartozzék megtenni a szükséges lépéseket. Ezért a tanács soha egy esetben sem jelentette be az igazoló választmánynak, ha valakivel szerződött, s ez egy 27 év óta fennálló uzus volt. A múlt év végén az igazoló választmány kérte, hogy a tanács jelentse be neki, mely bizottsági tagoknak vannak a fővárossal fennálló szerződéseik. Erre a tanács felhívta az összes hivatalokat, hogy jelentsék be, mely bizottsági taggal és miféle szerződéses viszony áll fenn. Ebből mindjárt következik a negyedik pontra nézve is a válasz, a mely pont igy szól: „4. Hajlandó-e a tanács a legrövidebb idő alatt a/ közgyűléssel közölni mindazoknak a bizottsági tag uraknak neveit, a kik a fővárossal szerződéses viszonyban állanak?" Ez ellen nincs semmi nehézség, 15 nap határidőhöz kötve a jelentés megtételére a hivatalok úgyis felszólittattak. A mi az ötödik kérdést illeti, t. i. hogy: „5. Helyesnek és megengedhetőnek tartja-e a tanács, hogy bizottsági tagoknál esetrol-esetre szerződés nélkül megrendelések történjenek?" erre nézve általánosságban kijelenti, hogy alig van rá eset, hogy a főváros által szükségelt tárgyak beszerzése, vagy szükségelt munkák végrehajtása akár időlegesen, akár hosszabb időre szerződésileg biztositva ne lenne. Csak a legritkább eset az, a mikor a fővárosnak hirtelen kell valamit beszereznie s nem szerződött szállítóknál rendel. A milyen helytelennek tartaná azt az állapotot, hogy a főváros összes szállításait csak bizottsági tagokkal eszközöltesse, ép oly helytelennek tartja, hogy ha a fővárosnak hirtelen egyes dolgokra szüksége van, melyek esetleg kiváló minőségűek s véletlenül ép oly üzletben volnának legjobban beszerezhetők, a mely egy fővárosi bizottsági tag tulajdonát képezi, e körülménynél fogva a fővárosnak ott ne lehessen ezt a czikket megrendelnie. Az ilyen eseteket nem lehet szerződéses viszonyoknak minősítem, mert ezen esetekben szerződés nincs és nem is lehet, az egész ügylet csak egy rögtöni beszerzés. Az interpelláczió hatodik pontja azt mondja: „6. Hajlandó-e a tanács oly irányban intézkedni, hogy ezentúl a költségvetés mellékleteképen előterjesztené mindazoknak jegyzékét, a kik a fővárossal szerződőses viszonyban állanak, vagy a kiknél esetről-esetre megrendelések történtek, hogy ilyen módon az 1872. évi XXXVI. t.-cz, 23. és 28. §-ainak végrehajtása teljesen biztositva legyen?" Ezen kimutatást elő lehet ugyan terjeszteni, szóló azonban azt hiszi, hogy arra nem lesz szükség, mert most a kiadott rendelet alapján úgyis az összes szerződöttek kimutatása elkészül, a jövőben