Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901

24. 1901. szeptember 4. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 907 - 908 - 909

1901. szeptember 4-ilri közgyűlés. 906—909. szám. 411 Erről a polgármester úr jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !907. Dr. Kiss Károly bizottsági tag úr felszólalván, bővebb indokolás kíséretében a következő interpellácziót intézi polgármester úrhoz : „1. Mi az oka, hogy a Gellért-hegy délkeleti oldalán elhelye­zendő víztartó építése, mely ugy műszakilag, mint pénzügyileg is előkészíttetett, ez ideig meg nem kezdetett? 2. Hajlandó-e a polgármester úr intézkedni, hogy ezen víztartó­nak legalább azon munkálatai, melyek a tél beállta előtt még elvé­gezhetők, meg is kezdessenek még a folyó évben?" Az interpelláczió polgármester úrral közöltetik. Erről a polgármester úr jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !908. Tárgyaltatott a tanács 46.832/1901— VI. számú előterjesz­tése : Hoffmann Ferencz kérvényére, helyiség kibérlése iránt. A közgyűlés a tanács azon bejelentését, hogy Hoffmann Ferencz­nek a központi városházban egy helyiséget 300 korona évi bérért kiadott, valamint a tanácsnak e tárgyban megtett összes többi intézkedéseit jóváhagyólag tudomásul veszi. Miről a tanács az összes iratok kiadásával értesíttetik. !909. Tárgyaltatott a tanács 46.044/1901— VI. számú előterjesz­tése : az Erzsébet királyné-Szanatórium vizmedenczéjének elhelyezé­sére szükséges terület átengedése ügyében. A „Budapesti szegénysorsú tüdőbetegek szanatóriuma egyesüle­tének" egy szanatórium felállítása czéljára a f. évi 792. sz. köz­gyűlési határozattal a főváros tulajdonát képező budakeszi erdőrész­ből átengedett 24.000 négyszögöl területen kivül a közgyűlés a tanács javaslatára vizmedencze elhelyezése czéljára a székesfőváros által kijelölendő helyen további 55 négyszögöl területet a tanács által javaslatba hozott 11. pont elhagyásával a következő feltételek mellett enged át: 1. Az egyesület tartozik a vizmedenczét, a telektől a vizmeden­czéig és vissza a vezetéket saját költségén elkészíteni, fentartani és általában ezen vízmű működéséről saját költségén gondoskodni. Ezen vizmedencze és a vízvezeték az egylet tulajdona. 2. Az 50-55 négyszögöl a víztartó czéljára, a szanatóriumnak átengedett 24.000 O-öl használata iránt kötendő szerződés fenn­állásáig, illetőleg a 4 vagy 5. pont eseteinek bekövetkezéséig használatul engedtetik át. A telektől a víztartóig terjedő vezeték számára, a vezeték lefektetésére és fentartására vonatkozólag pedig ugyanazon időig szolgalom engedélyeztetik. 3. A főváros úri jogának elismerése fejében a víztartó telke és a vízvezetési szolgalomért együtt évenként mindenkor október hó 1-én évi egy korona fizetendő előlegesen. 4. Ha a főváros kívánja, tartozik az egylet a vezetéket módo­sítani, esetleg azt és a víztartót a főváros által kijelölendő más helyre saját költségén áthelyezni. 5. Ha a szanatórium vízzel való ellátása más módon a főváros víztartóiból lehetséges lesz és a főváros kívánni fogja, akkor az egylet ezen víztartó beszüntetése és annak, valamint a vezetéknek eltávolítása és a terület visszabocsátása mellett a vizet a főváros víztartójából venni köteles. Az egylet azonban ezt a maga részéről nem követelheti. 6. A vezeték és víztartó tervei kivitel előtt jóváhagyás végett a hatóságnak betérj esztendők. 7. A vízfogyasztásra nézve a fővárosi vízvezetéki szabályrende­let rendelkezései irányadók. 8. A használati jog és vízvezetéki szolgalom telekkönyvi bizto­sítása a szerződésben a tiszti ügyészség által meghatározandó módo­zatok mellett megengedtetik. 109

Next

/
Thumbnails
Contents