Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901
22.2 1901, június 27. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 846
394 1901. június 27-iki közgyűlés. 845—846. szám. * bekezdése értelmében évi 620 korona (Hatszázhusz korona) özvegyi nyugdíjat 1900. évi deczember hó 10-től kezdődőleg megszavaz. Özv. dabasi dr. Halász Gézáné, szül. Végh Karolina abbeli kérelme, hogy özvegyi nyugdija néhai férjének elhunyta napjától, vagyis, 1888. évi augusztus hó 22-től kezdődőleg folyősittassék, — teljesíthető nem volt, mert a székesfővárosi tisztviselők és hivatalnokok özvegyei részére szabályrendeletileg biztosított özvegyi ellátás nem vagyoni, hanem személyes ellátási igény lévén, azt a szabályrendelet az özvegy ellátására biztosítja. Minthogy azonban folyamodó kérvényében maga is beismeri, hogy a múltban ellátásáról maga gondoskodott s így azon ellátási összegre, a melyre egyébként igényt tarthatott, reá nem szorult, a múltra vonatkozó ellátási igénye oly vagyoni igénynyé alakulna, a melyre a fennálló különböző nyugdijszabályok szelleméből következtetve ma már igényt nem tarthat. Erről a tanács tárgy iraton értesíttetik. !846. Tárgyaltatott a tanács 13.622/1900. eln. számú előterjesztése: a Wirnhardt Géza, volt írnoknak állásától való felmentése ügyében érkezett belügyminiszteri leiratra. A közgyűlés a Wirnhardt Géza volt írnoknak ezen állásától való felmentése tárgyában 1899. évi október hó 5-én 30.312. eln. sz. a. hozott tanácsi határozatot a nagymélt. m. kir. belügyminiszter úrnak 1900. évi deczember hó 12-én 116.808. sz. a kelt leirata értelmében tárgyalás alá vévén, tekintettel arra, miszerint a szervezési szabályrendelet V. része I fejezetének 2. §-a értelmében: „a tanács választása és a polgármester kinevezése alá tartozó állomásokra első ízben belépő egyénekre nézve három évig terjedhető ideiglenes (próbaidőre szóló) választás, illetőleg kinevezés is történhetik" s ebből önként következik, hogy a próaidőre alkalmazottak a szabályszerű tanácsi határozattal, illetve polgármesteri rendelettel történő megerősítés bekövetkeztéig ugyancsak a tanács vagy a polgármester által állásuktól a fegyelmi eljárás mellőzésével egyszerűen felmenthetők, mely jogát a tanácsnak egy esetből kifolyólag az 1888. évi május hó 17-én 31.229. sz. a. kelt leiratában a m. kir. belügyminiszter úr is elismerte, kijelentvén azt, hogy a tanács a próbaidőre alkalmazottakkal szemben még az esetben is jogosítva van saját belátása szerint intézkedni a megerősítés tekintetében, ha a próbaidőre alkalmazott minden tekintetben megfelelőnek találtatik is, — tekintettel továbbá arra, hogy panasztevővel szemben a próbaidő az 1896. évi június hó 16-án 17.591/96. eln. sz. a. hozott tanácsi határozattal kifejezetten kiköttetett s ezen próbaidő letelte után az ellene folytonosan felhangzott panaszok miatt a rendes alakban, vagyis hivatalfőnöke előterjesztésére hozott szabályszerű tanácsi határozattal meg nem erősittetvén, próbaideje hallgatag további intézkedésig kiterjesztetett, — tekintve továbbá, hogy az e részben kifejlett gyakorlat szerint a tanács általában azt az eljárást követte, hogy nem mindjárt a próbaidő lejártával határozott a megerősítés ügyében, hanem részint, hogy a tanács ne legyen kénytelen minduntalan megerősítésekkel, vagy próbaidő meghosszabbításokkal foglalkozni, részint pedig, hogy — mint a jelen esetben is — az illetőnek a javulásra mód és alkalom nyújtassák, tehát tisztán humanitárius szempontokból az egy éven túl is hallgatag kiterjesztette a próbaidőt, — tekintve továbbá, hogy a nevezett irnok ellen már előzőleg is a fegyelmi eljárás csupán azért rendeltetett el, mivel mint rendszeres állásra megválasztott, tiszti esküt tett, rendes fizetést élvező és nyugdíjjárulékot fizető alkalmazottal szemben ennek elrendelése az 1886. XXIII. t.-cz. alapján a polgármesternek törvényes kötelezettsége volt és a szabályrendeleten alapuló próbaidő a törvény rendelkezését nem befolyásolhatta, de ebből nem következik az, hogy a
