Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901

19. 1901. junius 5. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a közterületek burkolásáról.

328 1901. június 5-iki közgyűlés. 680. szám. Ha az ingatlannak több a telekkönyvi tulajdonosa, a társtulajdonosok a járulékok megfizetésére személyileg a tulajdon arányában vannak kötelezve. 19. §. A burkolási A burkolási járulékok — a mellett, hogy azon felektől dofo^kudás. a kiknek terhére a jelen szabályrendelet értelmében kivet tétnek, személyes tartozásként mindennemű és bárhol levő ingó és ingatlan vagyonukból behajthatók, — magát az ingatlant, a mely után kivettettek, a kivetés napjától számított három évig dologi tartozásként terhelik és ezen három éven belül az ingatlan későbbi tulajdonosai ellen, a kik magánkézből (örökség, csere, vétel, ajándék* stb.) szerezték meg az ingatlan telekkönyvi tulajdonát, telekkönyvi bekebelezés nélkül is érvényesíthetők. A burkolási járulékok az ingatlant dologi tartozásként jogi természetüknél fogva három éven belül a vonatkozó hivatalos kimutatás alapján azon ingatlanra, a mely után kivettettek, zálogjogilag bejegyezhetők akkor is, ha időközben az ingatlan másnak telekkönyvi tulajdonába ment át. Önként értetik azonban, hogy a telekkönyvi bekebelezés a személyesen kötelezett felekkel szemben azoknak más ingatlanaira is foganatosítható. Mennyiben van helye esetleg az ingatlan tulajdonosa és annak haszonélvezője, vagy más jogosultak között a burkolási járulék megosztásának, annak, mint magánjogi kérdésnek eldöntése, a törvény rendes útjára tartozik ; de a fővárost illető burkolási járuléknak az ingatlan, s illetve annak jövedelméből való behajtását ezen magánjogi viszonyok nem korlátozhatják. 20. §. ^y£íSÍ"tl£" Ha a burkolási járulék két vagy több felet terhel, a fizetési meghagyás mindegyiknek külön kézbesítendő. Azon körülmény, hogy a fizetési meghagyás valamelyik félnek nem volt kézbesíthető, a burkolási járulék telekkönyvi biztosítását, valamint azon fél irányában, a kinek a fizetési meghagyás már kézbesittetett, a jogerőre emelkedést és behajtást nem gátolja. Ha a fizetési meghagyás a félnek a miatt nem kézbesíthető, mert távol van ós sem megbízottja, sem háznépe nincs, a kinek a fizetési meghagyás kézbesíthető lenne, vagy külföldön tartózkodik, vagy tartózkodási helye ismeretlen, a székesfőváros tanácsa a fél részére a budapesti ügyvédek sorából ügygondnokot rendel és a fizetési meghagyást ennek kézbesiti. Az ügygondnok dijai azt a felet terhelik, a kinek részére az ügygondnok kirendeltetett. Az ügygondnok dijait a tanács állapítja meg, közigazgatási úton hajtja be és azután utalványozza ki, azonban eme dijakat a főváros sem nem viseli, sem nem előlegezi. A személyesen kötelezett részére történt kézbesítés a jogutódra nézve dologi kezesség czimén érvényes. ál. §. Fiwtési határidő, A burkolási járulék a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 30 nap alatt fizetendő, a mely határidő lejárta után a burkolási járulék, — tekintet nélkül a netalán