Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901

19. 1901. junius 5. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a közterületek burkolásáról.

1901. június 5-iki közgyűlés. 680. szám. 325 azok hozadékait terheli s a fővárosnak burkolási járulék czimén megtérítendő ; a burkolási összes járulék azonban az illető telek felebbezés esetén megállapítandó becsértékének 10%-át meg nem haladhatja. Az úttest és gyalogút kellő szintre helyezéséhez szükséges földmunkák költségei egészben a fővárost terhelik. Az úttest és gyalogút kellő szintre helyezéséhez szükséges földmunkák, úgy szintén az épitkezés czéljából a székesfővárosi hatósági mérnök által egyizben már kitűzött telek kerítésénél esetleg a burkolás miatt eszközlendö aláfalazás ós egyéb, nem a telektulajdonos akaratából eredő pótló-munkák költségei egészben a fővárost terhelik. Gyalogutaknál a szegélyezés költsége a fővárosnak telje összegben megtérítendő, ha az úttest burkolási és a gya

S logút burkolási és szegélyezési költsége az ingatlan értéké" nek 10%-át meg nem haladja. 5. §. A burkolási A székesfőváros tanácsa a középitési bizottság javaslata írU,

etsége

1

s

eÍnekala

PJ

án évről-évre egységesen állapítja meg egy-egy négymegáiiapüása. zetméter burkolat után a különböző burkolatnemek szerint fizetendő burkolási járulékot, a burkolathoz és alapépítményhez felhasználtatni szokott összes anyagok és a munkabér legutóbbi tényleges költségei alapján. Kocsiutak burkolásánál az egyes ingatlanokra, a homlokzathosszaság arányában a 4. §. szerint kivetett burkolási járulék a burkolt terület négyzetméterje után 772, azaz Hét és fél koronát, — s illetőleg a következő pontban megállapított határvonalon kivül eső közterületek burkolása esetén 6, azaz Hat koronát meg nem haladhat. Az utóbb említett határvonal a következőkép állapittatik meg: A Duna balpartján a Hungária-körút; a jobbparton a tervezett külső körút, a Kékgolyó-utcza, a Városmajorutcza, a Retek-utczának a Városmajor-utcza s a „pesti kőszénbánya és téglagyár társulat (Drasche)" téglagyára délkeleti mesgyéje közt levő szakasza, a nevezett téglagyár délkeleti mesgyéje, a Trombitás-út a Rókus-hegyi-útig, a Rókus-hegyi-út s az ennek végpontjánál levő dülö-út a Rókus-hegyi lépcsőig, a Rókus-hegyi lépcső, ennek folytatásában a Lövölde délnyugoti mesgyójénél elvonuló dülő-út az Aranka-utczáig. a Szemlöhegy-utcza, a Vérhalom-utczának a Szemlőhegyutczától a szabályozási tervbe felvett Szerpentin-útig terjedő szakasza, a Szerpentin-út, a Vérhalom-utcza és a szabályozási tervbe felvett lépcső közt, a nevezett lépcső, a Zsigmondtér, a Bécsi-út a Szépvölgy-utczáig, innen a Szépvölgy-utcza a Lajos-utczáig, továbbá a Lajos-utcza a Határ-utczáig, a Határ-utcza a Pacsirtamező-utczáig, a Pacsirtamező-utcza, a Pacsirta-utcza, Flórián-utcza, Miklós-tér és a Szent Endrei-út a Filatóri-gátig. Az ekként megállapított övezeten kivül eső részből kivétetik : 1. A Váczi-út a Rákos patakig, aKerepesi-út a magyar államvasutak czeglédi vonaláig, a Köbányai-út ós a Soroksári-út, — 2. Kőbányának azon területe, melyet egyrészt a magyar államvasutak czeglédi vonalának a (ryömrói-út és a Kolozsvári-utcza közti szakasza, másrészt a Kolozsvári-utcza, a külső Jászberényi-út a Maglódi-útig, a Maglódi-út az Apaffyutczáig és az Apaffy-utcza határol. — 85