Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901

18. 1901. május 29. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet az ebtartásról, valamint a veszettség fellépésének s továbbterjedésének meggátlása tárgyában.

1901. május 29-iki közgyűlés. 654. szám. 311 ság a ker. állatorvos közbenjöttével azonnal intézkedik s az ebet, ha rajta a veszettség megállapittatott, azonnal megsemmisítteti ; ha pedig az eb csak veszettségre gyanúsnak találtatott s embert mart meg, vagy ha a kutya nyilvánvalólag nagyobb értéket képvisel és tulajdonosa az ápolási költségeket azonnal előlegezi, megfigyelés alá vétetik; a mennyiben azonban az ebtulajdonos az ápolási költséget haladéktalanul nem előlegezi, vagy a tulajdonos ismeretlen, a veszettgyanus eb is megsemmisítendő. 21. §. Ha az eb a veszettségen kivül valamely más luidoritö. vagy szánalmat gerjesztő betegségben szenved, a kerületi elöljáróság a kerületi állatorvos véleménye alapján elpusztítását, vagy a tulajdonos kérelmére, de az általa előlegezendő ápolási költségek azonnali lefizetése mellett a állatorvosi főiskola koródáján való gyógyitását rendelheti el; megjegyezvén, hogy a mennyiben az állatorvosi főiskola koródáján hely nincs, vagy a főiskola az odautalt állatot tan anyagszerzés vagy gyógykezelésre elfogadni nem hajlandó, az a gyepmesteri telepen tartandó megfigyelés, illetőleg gyógykezelés alatt. 22. §. Mihelyt valaki megtudja, hogy a főváros területén veszett, vagy veszettségre gyanús eb létezik és kóborol, kötelessége azt a hatóságnak azonnal bejelenteni, a hatóság pedig az eset tudomásvételével az 1888 : VII. t.-cz. 68. §.-ában körülirt intézkedéseket haladéktalanul megteszi, s különösen gondoskodik, hogy minden kutya 40 napig megkötve tartassék, vagy pedig biztos szájkosárral ellátva, pórázon vezettessék. Ily időben a szabadon járó kutyák feltétlenül kiirtandók. 23. §. Ha valamely kutyán a veszettség kitört, akkor azon kerületbeli kutyák mind megvizsgálandók, különösen pedig azok, melyek tudomásszerüleg a veszett kutyával érintkeztek. 24. §. Ha valakinek a kutyáját a veszettség gyanújában álló eb megmarta, vagy a kutya olyannal csak érintkezett is, a budapesti állatorvosi főiskola koródáján az ápolási költségeknek a tulajdonos által leendő előlegezésének feltétele mellett ápolás alá vehető; megjegyezvén, hogy a mennyiben az állatorvosi főiskola koródáján hely nincs, vagy a főiskola az odautalt állatot tananyagszerzés czéljából, vagy gyógykezelésre elfogadni nem hajlandó, az a gyepmesteri telepen tartandó megfigyelés, illetőleg gyógykezelés alatt. Ha azonban az ápolási költségeket a megmart eb tulajdonosa előlegezni nem hajlandó, vagy a tulajdonos ismeretlen, az ily gazdátlan eb feltétlenül kiirtandó. Ha valakinek kutyáját veszett eb marta meg, vagy a kutya olyannal csak érintkezett is, akkor az okvetetlenül megsemmisítendő. 25. §. Ha veszettség gyanújában álló eb embert mart meg, az eb az állatorvosi főiskola koródáján megfigyelés alá veendő; a mennyiben azonban az állatorvosi főiskola koródáján hely nincs, vagy a főiskola az odautalt állatot tananyagszerzés czéljából, vagy gyógykezelésre elfogadni nem hajlandó, az a gyepmesteri telepen tartandó megfigyelés, illetőleg gyógykezelés alatt. Az ápolási költséget ez esetben, a mennyiben az eb tulajdonosa ismeretlen, vagy teljesen vagyontalan volna, a főváros hatósága viselendi. 26. §. Ha valamely veszett, vagy veszettségre gyanús eb valamely kisértékü állatot, például macskát mart meg, akkor a 24. §.-ban körülírt eljárás követendő. Ha a megmart állat nagyobb értékkel hír. pl. ló, szarvasmarha, stb., akkor a megmart lovak és szarvasmarhák 4 (négy), juh, kecske és sertések pedig 3 (három) hónapig a birtokos költsé<rén. házon kivül elkülönítve rendőri felügyelet s állatorvosi megfigyelés alá veendők, vagy ha a tulajdnos kívánja, az állat megsemmisítendő. 27. §. A megfigyelés alá vett megmart állatok a veszettség kitörése esetén különbség nélkül megsemmisítendők s bőrüknek kereszt metszések által hasznavehetetlenné tétele után szabályszerűen két méternyi mélységre elásandók. 81