Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901
17. 1901. május 15. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 601 - 602 - 603
292 1901. május 15-iki közgyűlés. 601—603. szám. !601. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 21.563/1901 — III. sz. előterjesztése: a földszinti üzlethelyiségek űrmagasságának kettéoszthatása tárgyában. A közgyűlés beható megfontolás alá vévén azon összes tárgyalási anyagot, a mely a földszinti üzleti helyiségek űrmagasságának kettéoszthatása kérdésében a székesfővárosnak a fővárosi közmunkák tanácsa által f. évi február hó 14-én 662. sz. a. kelt átiratával megküldetett, valamint azon anyagát, a mely e tárgyban a tanács által történt előkészítő tárgyalások során felmerült, a tanács pártoló előterjesztése alapján elhatározza, hogy a hatóság ebben az ügyben azt az álláspontot foglalja, a mely a magánépitési hetes albizottság 1901. évi április hó 15-én 567. sz. a. kelt javaslatában jut kifejezésre, azonban azzal a módosítással, a mely a középitési bizottmány 1901. évi április hó 26-án 239. sz. a. kelt javaslatában foglaltatik. Ehhez képest a közgyűlés az építésügyi szabályzat 152. §-ának megfelelő kiegészítéséhez hozzájárul, szükségesnek tartja azonban e kiegészítésben a következők határozott kijelentését: a) az u. n. magasföldszint tisztán üzleti czélokra rendes mennyezettel megosztható, abban az esetben, ha a megosztás folytán a földszint belső tiszta magassága legalább 4 méter lesz és a megosztás folytán keletkezett félemelet szintén bir a minimális ürmagassággal; b) az ily megosztás által támadt félemelet (mezzanin) tisztán üzleti czélokra használható fel, s ennélfogva bérlakásul ki nem adható; c) a magas földszintnek ily módon való megosztása csak az I. építési övezetben, s itt is csak legalább 15 méter széles utczákban, tereken, vagy utakon és ezen kívül a IV. ker. Váczi- és az V. ker. Dorottya-utczákban épülő 3 vagy 4 emeletes házaknál engedhető meg; d) az épület homlokzatának úgy kell kiképezve lennie, hogy a megosztott földszint külsőleg egy emeletsort mutasson. Azon kérdés tárgyalásába, hogy az ily módon képződött ötödik emelet magánlakás! czélokra fel legyen-e és mily feltételek mellett használható, a közgyűlés — tekintettel arra, hogy az még több irányban előkészítést és tanulmányt igényel, — ezúttal belebocsátkozni nem kíván. A fentiek által Erős Sándor bizottsági tag úrnak a tárgyalás során benyújtott s az iratok közt levő Írásbeli indítványa is érdemleges elintézést nyert Erről a fővárosi közmunkák tanácsa az összes iratok megküldése mellett átirattal értesítendő. !602. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 26.686/1901— III. sz. előterjesztése: a II. ker. Rézmál-dűlőben fekvő Riedl-féle telek kisajátítása ügyében. A középitési- és a pénzügyi s gazdasági bizottmányoknak a tanács által pártolókig előterjesztett javaslatai alapján elhatározza a közgyűlés a II. ker. Törökvész-dűlőben 6806. hrsz. a. fekvő, Riedel Márton és neje tulajdonában levő ingatlannak szabályozás czéljára 2619 (Kettőezerhatszáztizenkilencz) korona kártalanítás mellett megszerzését és ezen összegnek a kisajátítási alap kiad. II. fejezetében ingatlanok kisajátítása czimén az 1901. évre előirányzott összegből fedezését. Ezen határozat jóváhagyás végett felterjesztetik a m. kir. belügyminiszter úrhoz. !603. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 21.784 1901 -III. sz. előterjesztése: a IX. ker. Soroksári-utczában levő Tirmayer-féle ingatlan kisajátítása tárgyában. A tanács pártoló javaslata alapján elhatározza a közgyűlés, hogy a IX. ker. Soroksári-utczában 9497. hrsz. a. fekvő, Tirmayer