Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901

16. 1901. május 8. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 558 - Szabályrendelet a sütő-ipari munkaadók és munkások közötti munkaviszony rendezése tárgyában.

1901. május 8-iki közgyűlés. 558. szám. közt teljesít szolgálatot, a reggeli 8 óra és esti 8 között teljesen szabad legyen és viszont. Éjjeli munkára, azaz esti 9 órától reggeli 5 óráig, a 14 éven alóli egyének egyáltalán nem, a 16-ik éven alóli, de 14 évüket már elért egyének pedig csak az iparhatóság különös engedelmével és legfeljebb 6 órán át alkalmazhatók. 16. §. A segédektől csak az iparűzéshez tartozó szakbeli munka végzése követelhető s ez is csak a segéd testi alkotásának és erejének megfelelő mértékben. Nem köteles tehát a segéd: a) a fát a kocsiról lerakni, b) kemenczeverésnél agyagot hordani és c) burgonyát hámozni stb. A mellékmunkások azonban kötelesek süleményt kihordani s ezért, ha a munkaadó kívánja, a pénzt is beszedni. A süteménykihordás ideje a 10 órai munkaidőbe beszámítandó. 17. §. Az iparos köteles időt engedni arra, hogy a segéd vallása ünnepén az isteni tiszteletet látogathassa. Karácsony, htisvét és pünkösd kettős ünnepén egyik napon a munkások egyik, a másik napon a munkások másik része ünnepel, vagyis teljes ünnepnapot élvez. 18. §. Ha a munkaadó kívánságára valamely segéd a rendéi munkaidőn tul dolgozni hajlandó, a többi segédeknek őt eme szándékáról lebeszélni, vagy munkájában háborgatni nem szabad. A munkaadó a rendes munkaidőn túl dolgozó segédnek, minden megkezdett óráért napi munkabére 15°/

0-át köteles fizetni. 19. §. * A munkaadó beleegyezésével a sütő-ipari segédszemélyzet tagjai maguk helyett meghatározott időre kisegítőt állíthatnak. Ha a segéd, ki maga helyett ekép kisegítőt állított, a meghatározott időre munkába vissza nem tér, a mennyiben elmaradását kellőkép igazolni nem tudja, vagy a mennyiben azt igazolja is, de a késés 24 órán túl terjed, ha csak erre nézve munkaadójával meg nem egyezett, a munkaviszony megszűntnek tekintendő. Ha a kisegítőnek állított segéd az általa végzendő munkát szakértelem híján teljesíteni nem képes, vagy annak teljesítését megtagadja, úgy jogában áll a munkaadónak helyette s a kisegítőt állító segéd költségére más kisegítőt felfogadni s a kisegítőt állító segéd ezen felül felelős a munkaadóra ebből esetleg származott és beigazolt károkért is. 20. §. A sütő-segédek heti munkabért élveznek. Ezen munkabér összege a munkaadó és segédszemélyzete közt a felfogadás alkalmával előre történt megállapodáson alapszik. A hol ily megállapodás nem történt, ott a segédek részére a következő minimális heti munkabérek fizetendők: 1. sütő (helfer) 38 korona 40 fillér, 2 kemencze mellékmunkás (jodli) és kádas 26 korona 40 fillér, 3. fehér-dagasztó 31 korona 20 fillér, 4. fekete-dagasztó 28 korona 80 fillér, 5. elsőrendű vici, vagy dagasztó mellékmunkás 24 korona, 6. másodrendű vici, vagy nem dagasztó mellékmunkás 21 korona 60 fillér. Az itt felsorolt minimális munkabérek a segédek részére az esetben fizetendők, ha a munkaadótól élelmezésben nem részesülnek. 21 §. A liszthordás a munkaadó által külön díjazandó s a'z azzal eltöltött idő a munkaidőbe nem számíttatik be. 22. %. A hol a sütősegédek természetben való élelmezéssel szegődnek, ott a 20. §-ban megállapított minimális munkabérekből, valamint a szabad egyez-