Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901

14. 1901. április 24. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 481 - 482 - Szabályrendelet az 1884. XVII. t-cz 10. §-ának c, pontjában emlitett foglalkozást közvetítő és cselédszerző-iparnak Budapest székesfőváros területén való gyakorlása tárgyában.

188 1901. április 24-iki közgyűlés. 482. szám. Az iparengedélylyel ellátott helyszerzö csak egy ily üzletet gyakorolhat és fióküzletet nem tarthat; tartozik üzletét — az ipartörvény 40. és 41. §§-aiban emiitett eseteket kivéve, — személyesen vezetni, miből folyik, hogy bármely üzleti alkalmazottjának az ipar gyakorlásával kapcsolatban elkövetett és ezen szabályrendelet határozmányait sértő cselekményeiért a felelősség őt terheli. 3. §. A ki foglalkozást közvetitő, vagy cselédszerző üzletet szándékozik folytatni, az tartozik az iparengedély kiszolgáltatása előtt készpénzben, vagy a budapesti tőzsdén jegyzett árfolyam szerint értékpapírokban, óvadékképes magyar jelzáloglevelekben, fővárosi kötvényekben, vagy a községi pénzek elhelyezésére alkalmas pénzintézetek betéti könyvecskéiben 4000, azaz Négyezer korona összeget a székesfővárosi központi pénztárba, mint saját tulajdonát képező biztosítékot letenni. Az iparengedélyért folyamodó javára más által letett összeg, vagy érték ily biztosítékul nem szolgálhat s azt elfogadni nem lehet. Azok, kiknek iparengedélye a jelen szabályrendelet életbelépte előtti időből ered, iparukat továbbra is a már letett 500 frt (1000 korona), illetve 1000 frt (2000 korona) biztosíték mellett folytathatják. Megjegyeztetik, hogy az értékpapírok a tőzsdei árfolyamalap pénzhasábján jelzett napi árkelet 90 százalékával, de sohasem a névértéken felüli összeggel számittatnak. 4- §• Az üzleti biztosíték csak az üzlet megszüntetésétől számítandó hat hónap után, külön kérvényre adatik vissza. 5. §. A 6. §-ban megállapított díjszabály az üzleti helyiségben olvashatóan és szembetűnő helyen kifüggesztve tartandó. • A beiratás alkalmával sem beiratási, sem bárminemű más dijat szedni nem szabad. A díjszabály szerint megállapított dij úgy az alkalmazást adó, mint az elhelyezett egyén által az alkalmazási hely tényleges elfoglalása után, a nyolczadik nap múlva fizetendő. A mennyiben azonban az elhelyezett egyén alkalmazásából 15 napon belül kilép, köteles az elhelyező további nyolcz nap alatt a gazdának más egyént dij nélkül szerezni, mit ha nem tenne, tartozik a közbenjárását igénybe' vevő fél kívánatára a lefizetett közvetítési dijat az illetőknek visszaadni. Vidékről jövő megrendeléseknél a levelezési- és közvetítési dij a szolgálati szerződés létrejöttekor fizetendő. A teljesített összes fizetésekről a közvetitő úgy az alkalmazást adónak, mint az elhelyezett egyénnek minden felszólítás bevárása nélkül díjtalanul elismervényt adni tartozik. 6. §. A szedhető dijak a következőkben állapittatnak meg: I. RÉSZ. Oly egyének után, kik az 1876. évi XIII. t.-cz. intézkedései alá nem esnek, úgymint: 1. Azon népénekesek, kardalnokok, műzenészek, mülovarok, akrobaták, kötéltánczosok és mutatványosok után, kik művészeti foglalkozás czimén az úgynevezett chantantok, orfeumok, zenekarok, czirkuszok, állatseregletek és hasonló vállalatoknál keresnek foglalkozást, a kikötött havi fizetés, s a mennyiben egy hónapnál rövidebb időre helyeztetnek el, az elhelyezés tartamára kikötött fizetés 10°/o-ában állapittatik meg. 2. Gazdatisztek, pénztárosok, könyvvezetők, nevelőnök, nevelők, gyermekkertésznők, bonneok, társalkodónők s ezekhez hasonló képzettségű egyének elhelyezése után, évi 200 koronáig 8 korona, minden további évi 50 korona után 2 korona. Ha az említett egyének közül egyesek az alkalmazást adó határozott kívánságára külföldről lesznek szerződtetve, az esetben a foglalkozást közvetítő a megbízást adó egyéntől a tényleg felmerült és beigazolt uti költségeinek megtérítését követelheti. Tartozik ez esetben az összeg átvételéről a megbízónak elismervényt adni. Ha.azon alkalmazást adó, ki a nála elhelyezett s ezen 2. pont alá tartozó egyén után a közvetítési dijat megfizette, az első három hónap tartama alatt a szerződtetett egyént változtatni óhajtja, a közvetítő köteles részére más alkalmas egyént díjtalanul közvetíteni, vagy a közvetítési dijat visszatéríteni.