Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901

11. 1901. március 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 334

1901. márczius 20-iki közgyűlés. 333—334. szám. 137 beadványt intézett a tanácshoz, a melyben kéri, hogy a növendékek egy része a márczius 3-án az erzsébetvárosi körben tartandó ünnepélyen, a melyen Ehrlich Gusztáv arczképét leleplezték, részt vehessen s ott a „ Szózat "-ot elénekelhesse. Indokolásul felhozta az igazgató beadványában, hogy a nevezett a szegény tanulók segélyezésére sok jót tett és tesz állandóan és magának e téren sok érdemeket szerzett. Miután arra nézve, hogy a tanulók az iskolán kivül kirendelhetők-e, vagy sem, semmiféle szabály nincs, az ügyosztály a tanácsban előterjesztette a beadványt s a tanács szótöbbséggel az engedelmet megadta, azonban azon határozott feltétellel, hogy csak azon esetben rendelhetők ki és csak azon növendékek, a kiknek szülői ehhez hozzájárulásukat megadják. Hogy a tanácsban ez az ügy visszatetszést keltett volna, arról tudomása nincsen, csak azt tudja, hogy a határozat szótöbbséggel hozatott meg. A tanácsi határozat vétele után az iskola énektanára néhány tanulót kirendelt, a kiknek szülei ehhez hozzájárultak, ugy, hogy az ünnepélyen mintegy 45 növendék vett részt. Abban, hogy ezen növendékek ezen ünnepélyen résztvettek, a maga részéről az ifjúságra nézve sem veszélyt, sem kárt nem lát és pedig azért nem, mert mit tettek ezen növendékek? Résztvettek egy a polgárság által egy polgár tiszteletére rendezett ünnepélyen, a mely egy oly férfiú tiszteletére rendeztetett, a kinek a jótékonyság gyakorlása, de különösen a VII. kerületi szegénysorsu tanulóság felsegélyezése körül maradandó érdemei vannak, mert a mig maga nemcsak évenként adományoz bizonyos összegeket, de nagy fáradtsággal és buzgalommal összegyűjt e czélra ezreket s a ki beszerzett informácziók szerint nem egy esetben a sajátjából fedezi egy-egy* szegény tanulónak beiratási- és vizsgadiját, és a kinek e téren kifejtett tevékenységeért maga a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr is köszönetét fejezte ki. A mit a növendékek ezen ünnepélyen láttak és láthattak, az csak arra lehetett jó, hogy talán sikerült beléjük oltani a hálaérzetet, a mely ma, — sajnos, — ugy is kiveszendőben van. Minthogy eddig még az ily kirendelések szabályozva nincsenek, kijelenti, hogy gondoskodni fog arról, miszerint ilyen ügy a jövőben rendeztessék. Kéri válaszának tudomásul vételét. Polgármester úr ezen válaszát az interpelláló bizottsági tag urak tudomásul nem veszik, a közgyűlés ellenben tudomásul veszi. !334. Radocza János bizottsági tag úr felszólalván, a következő interpellácziót intézi a polgármester úrhoz: „Tisztelt Közgyűlés! E hó 6-án a Rákos-patak a Terézváros kültelkén az államvasút bécsi vonala mentén kiöntött s az ott levő alacsony területeket annyira elárasztotta, hogy csakis a VI. kerületi elüljáró teljes elismerést érdemlő sürgős intézkedésének köszönhető, hogy az ottani vidék személy- és vagyonbiztonsága megóvatott. Köztudomású, t, közgyűlés az is, hogy a Terézváros kültelkén sem a Köszörüs-árok, sem a Csik-árok rendezve nincs és hogy ugyancsak a folyó hó elején a Köszörüs-árok Váczi-uti áteresze bedugulva, ott a viz lefolyást nem nyervén, az ott levő vizmedenczében több méter magasságban összegyűlt viz magát a Váczi-ut uttestét és a környékbeli vidéket veszélyeztette. Ennek a külteleknek mesterséges csatornája nincs és ennek folytán azon több ott épült háznak vizes ürülék lefolyására a Csik-árok szolgál. Ez az árok azonban teljesen rendezetlen állapotban van, egyrészt be vau tömve, másik részt pedig be van épitve. T. Közgyűlés ! Én nem akarom ezúttal kutatni azokat az okokat, a melyek a Rákos-patak kiöntését előidézték, csak egy körülményre akarok rámutatni és ez az, hogy addig, mig a Rákos-pataknak a vármegye területén levő mellékvizei szabályozva vannak, a főváros területén ezen mellékvizek szabályozása a mai napig nem történt meg. Ezek az állapotok tarthatatlanok. A Terézváros kültelke 36 é