Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901

9.2 1901. március 7. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 308 - 309 - 310 - 311 - 312

1901. m

árczius 7-iki közgyűlés. 312. szám. 123 belül és pedig évenként 5—5 illemhelyet leltétlenül felállitani és üzembe helyezni a nélkül, hogy ezen 10 illemhely jövedelmezőségét a székesfőváros vállalkozónak bármi módon biztosítaná, vagy ezek felállítása az előzőleg felállított illemhelyek jövedelmezőségétől függővé volna téve. 3. A további 15 illemhelyet vállalkozó köteles — és pedig a . székesfőváros kívánságára és a székesfőváros által szabadon választandó és kijelölendő helyeken felállitani, a székesfőváros azonban ezek után az illemhelyek után az üzembe helyezés utáni üzleti évekre a szerződési időtartam alatt, minden egyes illemhely után.évi 29UO, azaz Kettőezerkilenczszáz korona bruttóbevételt biztosit a vállalkozónak úgy, hogy a székesfőváros azon években, a melyekben a bruttó bevétel — a vizeldék szagtalanításáért a székesfőváros részéről vállalkozónak a szerződés XXIII. pontja értelmében fizetett (ujakkal együtt — egy-egy illemhely után számítva — 2900 koronát ki nem tesz, a tényleges bruttóbevétel és a 2900 korona közötti különbözetet a vállalkozónak a kimutatással felszerelt beadványára, az üzleti év letelte után 3 hónapon belül vállalkozónak megtéríti. 4. Megállapíttatik, hogy a bevétel-biztositás mellett felállítandó illemhelyek bruttóbevétele mindig csak egész üzleti évekre és összesítve (kumulative) lesz számítandó s a vállalkozó csak azon esetben tarthat a székesfőváros részéről megtérítésre igényt, a midőn a bevétel-biztositás mellett tényleg felállított illemhelyek összesített bruttó-bevételéből az illető üzleti évben egy-egy illemhelyre 2900 korona átlagos bruttóbevétel nem esik. 5. A bevétel-biztositás .mellett létesítendő 15 illemhely felállítását a főváros akkor és oly számban követelheti, a mikor és a mily számban jónak látja, és a vállalkozó köteles a felhívástól számított egy év alatt a főváros által kívánt illemhelyeket mindenkor felépíteni és üzembe helyezni. Egy évben azonban öt uj illemhelynél többet a főváros nem követelhet, és épségben marad a szerződés azon rendelkezése is, mely szerint a szerződés időtartamáuak utolsó 15 évében új illemhely felállítása a vállalkozótól nem követelhető. Ha a főváros az említett 15 illemhelyből csak néhányat, vagy akár egyet sem kívánna felállitani, ez teljesen a főváros tetszésétől függ és a vállalkozót e tekintetbén semmi követelési jog vagy igény meg nem illeti. i Önként értetik azonban, hogy a vállalkozónak azon szerződési joga fenmarad, mely szerint a főváros beleegyezésével, de bevételbiztositás nélkül létesíthet illemhelyeket. 6. Vállalkozó kötelezettséget vállal, hogy magát, illetve vállalatát a budapesti kir. kereskedelmi- és váltótörvényszéknél mint czéget — a szerződést módosító záradék aláírásától számított egy éven belül bejegyeztetni fogja és a kereskedelmi törvénynek megfelelő üzleti könyveket fog vezetni és hogy üzleti könyveit bevételi és kiadási okmányait a hatóságnak ez iránti felhívására bármikor beterjeszteni és üzleti helyiségeiben azok betekintését a főváros kiküldötteinek megengedni fogja. Ezen kikötés a szerződésmódosító záradékban megfelelő szankczióval biztosítandó. 7. Keetz Vilmos vállalkozó beleegyezése folytán elrendeli továbbá a közgyűlés, hogy az eredeti szerződésre vezetendő módosító záradékba felvétessék, miszerint a szerződés III. szakaszának 3. bekezdése akként módosittatik, hogy a székesfőváros jogosítva van a Beetz Vilmos vállalkozó által már felállított, avagy felállítandó illemhelyektől számított 500 m. sugarú körön belül is bárhol és bármely rendszerű vizeldét felállitani, avagy erre harmadik személynek engedélyt adni, ezen 500 m. sugarú körön belül azonban a székesfőváros bár-