Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1901

9.2 1901. március 7. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 304

1901. márczius 7-iki közgyűlés. 304. s/.áin. llí> fővárosi kölcsön ujabb 30 milliós részletének felvétele ügyében tegnap óta a kötvények kibocsátása kérdésében meglepő és örvendetes fordulat állott be. A törvényhatósági bizottság egyes tagjainak buzgalma és a nagyközönségnek a főváros hitelébe vetett bizalma megteremtette azt a kiváló és örvendetes eredményt, hogy tisztán magán utón eszközölt gyűjtés folytán 87%>-os árfolyamon a székesfőváros kölcsönkötvényeiből eddigelé több, mint hét millió korona értékű kötelezőleg jegyeztetett. Ezen eredmény elérésében nemcsak a nagyobb tőke vett részt, hanem a szerényebb viszonyok közt élő polgárok is lelkesedéssel bocsátják tőkéiket a főváros rendelkezésére s a jövő napok a legszebb sikerrel kecsegtetnek. Annál nagyobb fontosságú ez a polgárok önkéntes elhatározásából eredt mozgalom, mert Magyarországon még nem volt rá példa, hogy nyilvános aláirás útján lehetett volna akár az államnak, akár a fővárosnak kölcsönpénzszükségletét beszerezni és e mozgalom sikere egyúttal a fővárosnak a szövetkezett pénzintézetektől való függetlenít ését fogná jelenteni s nagy erkölcsi jelentőséggel fogna birni a főváros hitelének megszilárdítására a külföldön. Miután pedig úgy az ez ügyben kezdeményezőleg fellépett bizottsági tagok működésére, valamint az aláírások további folyamatára nézve nem lehet közömbös, hogy e mozgalommal szemben a főváros közigazgatásának vezetői mily álláspontot foglalnak el, kérdi a polgármester urat, minő véleménye van e kérdésben ? Minthogy pedig a főváros kölcsön-kötvényeinek értékemelkedése kétségkívül beáll, ha e kötvények pupilláris biztosíték gyanánt elfogadhatók s a közönség bizalmának fokozására s a vételkedv elősegítésére igén lényeges befolyással lesz, ha kötvényeink ily erővel felruháztatnak; s minthogy szóló annak idején a közgyűlésen indítványt is tett, hogy a főváros eszközölje ki a kormánynál a fővárosi kölcsönkötvények óvadékképességét: kérdi, tett-e a tanács már ily irányban lépéseket s illetőleg, hogy ezek a lépések kedvező eredménynyel kecsegtetnek-e? Végül azt a kérdést intézi polgármester árhoz, hogy nem tartaná-e czélszerünek, hogy a folyamatban levő mozgalom központosítása, valamint az aláírási feltételek megállapítása érdekében értekezletet hívjon egybe? Halmos János polgármester úr az interpelláczióra azonnal válaszolván, kijelenti, hogy nagy örömmel vett tudomást a köhsön-kötvények nyilvános aláirás útján történendő értékesítése tekintetében megindult önkéntes mozgalomról és a maga részéről mindent el fog követni, hogy e törekvést a kellő siker koronázza. A kölcsön nyilvános aláirás utján való biztosítása foglalkoztatta már a kölcsönügyi bizottságot is, de a bizottság a terv sikerében nem bizott s attól tartott, hogy egy nyilvános aláirás esetén a szükségelt összegnek csak kis része biztosíttatnék, arai oly nagy kárára lenne a főváros hitelének, hogy ily kisérlet nem érdemlené meg ezt a nagy koczkázatöt. Most azonban örömmel látja, hogy ez az aggodalom hiába valónak bizonyult; a mozgalmat, mely végeredményében a a főváros hitelét kifelé is hathatósan emelni fogja, teljes erejével támogatni kész. A mi a pupilláris biztosítást illeti, már többször intézett a tanács felterjesztést a kormányhoz, de mivel ez a kérdés kapcsolatos az 1877. XX. t,-cz.-kel, a* pénzügyminiszter úr kijelentése szerint az ügyet csak akkor lehet véglegesen rendezni, ha ez a törvény revízió alá kerül. Épen ma irt alá egy alaposan megindokolt felterjesztést a kormáuvhoz. Egyúttal kijelenti, hogy a főpolgármester úr is megígérte, hogy az ügy érdekében személyesen is közben fog járni. Kijelenti végül, hogy legközelebb a bizottsági tagok közül többet értekezésre fog összehívni, miszerint az aláirás módozatait meg-