Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1900
4. 1900. február 7. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet
1900 február 7-iki közgyűlés. - - 225. szám. 75 A tanács a kellő időben beadott felebbezést előterjesztésnek tekintheti és a fizetési meghagyást saját hatáskörében egészben vagy részben hatályon kivül helyezheti, illetőleg módosithatja. Ha a tanács a fizetési meghagyást fentartja, a felebbezést határozathozatal végeit a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé terjeszti. A közgyűlés határozata ellen panaszszal lehet élni az 1896: XXVI. t.-cz. alapján a m. kir. közigazgatási bírósághoz. 28. §. Az elkésve benyújtott felebbezés a tanács által érdemleges tárgyalás nélkül hivatalból visszautasítandó. A fél, ha ő maga vagy meghatalmazottja a felebbezést valamely elháríthatatlan akadály miatt nem adhatta be a kellő időben, igazolási kérelmet terjeszthet elő. A hitelt érdemlően indokolandó igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napját követő 15 nap alatt kell benyújtani és a felett a székesfőváros tanácsa határoz. A tanács határozata ellen, melylyel a felebbezés hivatalból visszautasittatott, vagy az igazolási kérelem elutasittatott, 15 nap alatt felfolyamodásnak van helye a m. kir. közigazgatási bírósághoz. 29. §. \)M\ántartis. A homlokzatnyerésekről és a csatolandó terjedékekről az általános szabályozási nyilvántartással kapcsolatban nyilvántartás vezetendő. Ezen nyilvántartásban az időnként előforduló változások pontosan kitüntetendők. A nyilvántartás oly módon szerkesztendő, hogy annak az egyes ingatlanokra vonatkozó adatai a járulék kivetésére vonatkozó tanácsi határozat meghozatalánál kifogástalan adatokként szolgáljanak. 30. §. éfbe^tis A ho ml °kzati díjak magát az ingatlant, a mely után kivettettek, dologi tartozásként terhelik és a kivetés napjától számított öt évig az ingatlan későbbi tulajdonosai ellen, a kik magánkézből (örökség, csere, vétel, ajándék stb.) szerezték meg az ingatlan telekkönyvi tulajdonát, telekkönyvi bekebelezés nélkül is érvényesíthetők. A homlokzati díjak az ingatlant dologi tartozásként terhelő jogi természetüknél fogva öt éven belül a fővárosi számvevőség kimutatása alapján azon ingatlanra, a mely után kivettettek, zálogjogilag bejegyezhetők akkor is, ha időközben az igatlan másnak telekkönyvi tulajdonába ment át. 31. §• A felebbezés a homlokzati díjnak telekkönyvi bekebelezés útján való biztositását nem gátolja. A fizetési meghagyás kézbesitésétöl és pedig ha több a fél, a felek bármelyikének kezéhez történt első kézbesitésétöl számított 15 nap elteltével, a ki nem fizetett homlokzati díj, tekintet nélkül a netáni felebbezésre nyert fizetési halasztásra vagy részletfizetési halasztásra vagy részletfizetési engedélyre, telekkönyvi bekebelezés által biztosítandó. Ez iránt a számvevőség minden esetben tanácsi utasítás nélkül hivatalból köteles intézkedni. Hasonlóképen hivatalból intézkedik a számvevőség a befizetett homlokzati díjak telekkönyvi tőrlése iránt is. 32. §. A homlokzati díjak elsősorban az illető ingatlan bérjövedelmeiből, a székesfőváros saját közegei által közadók módjára közigazgatási végrehajtás utján hajtandók be.
