Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1900

3.2 1900. február 1. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 183 - 184 - 185 - 186

1900 február 1-iki közgyűlés. — 186. szám. 55 1. hogy oly esetekben, midőn csak egy állásnak választás útján való betöltéséről van szó, a szavazás fehér és fekete szinű szavazógolyókkal történik, melyek közül a fehérszínű golyók számítandók a pályázó javára.; egyéb esetekben pedig a titkos szavazás minden ismertető jel nélküli fehér szavazó-lapokkal gyakorlandó. 2. A szavazólapokon a kijelölést nem igénylő tisztviselői állásoknál a kebelbéli pályázók rangsorozat szerint, az idegen pályázók pedig betűrendben sorolandók fel. 3. Az ügyrend módosított 26. §. utolsóelőtti bekezdésében »két küldöttségi tag« szavak után az »által« szó helyett »jelenlétében« szó teendő. Ehhez képest a közgyűlés a szervezési szabályrendeletnek az ügyrendről szóló részében a titkos szavazásról rendelkező 26. §-ának szövegét a következőkép állapítja meg : »26. §. A titkos szavazás szavazólapokkal gyakorlandó, a melyeket az elnökség bocsát a bizottsági tagok rendelkezésére. Kivételt csupán az az eset képez, midőn csakis egy állás kerül betöltés alá, vagy ha igenre vagy nemre történik a szavazás (törvény 63. §-a); ez esetben a szavazás fehér és fekete szinű szavazó-golyókkal történik, melyek közül a fehér szinü golyók számitandók a pályázó javára. A szavazólapoknak minden ismertető jel nélkül fehér szinüeknek kell lenni és azok olykép állitandók elő, hogy azokon, a mennyiben a választás tisztviselőkre, vagy kijelölés alá kerülő más állásokra történik, a kijelölő választmány jelölésének eredménye ki legyen tüntetve, kijelölést nem igénylő tisztviselői állásoknál, a minősített pályázók közül a kebelbeliek rangsorozat, az idegenek pedig betűrendben sorolandók fel, bizottmányi tagsági helyek betöltésénél pedig a kilépő tagok névjegyzéke közlendő a szavazólapon. Lehet azonban szavazni más fehér szinű írott vagy nyomtatott lappal is. A szavazólapon a neveken kivül foglalt minden megjegyzés, kívánság stb. érvénytelen. A szavazólapot a szavazó bizottsági tag a közgyűlés által előre megalakítandó öttagú szavazatszedő küldöttség elnökének összehajtva adja át, a ki megtapintás által meggyőződvén arról, hogy csak egy szavazólap adatott át, azt, a nélkül, hogy a rajta levő nevet vagy névsort megtekintené, az urnába teszi. A szavazókat a szavazatszedő küldöttség jegyzője és két küldöttségi tag a szavazásra való jelentkezés sorrendje szerint jegyzékbe veszi. Ezen névjegyzék a szavazásról felveendő és az elnök és a jegyző által aláírandó jegyzőkönyvhöz hozzáfűzendő és a füzőzsinór vége a szavazatszedő küldöttség elnöke és jegyzője által lepecsételendő. A szavazás bezárása után az urnában levő szavazatlapokat, illetve golyókat az elnök kiveszi és a szavazatszedő-küldöttség tagjai jelenlétében összeszámlálja az egyes jelöltekre esett szavazatokat, melyeket a küldöttség jegyzőjén kivül még két tagja jegyez. A szavazatok összeadása után a benyújtott szavazólapok, illetve szavazógolyók a küldöttség elnöke, jegyzője és két küldöttségi tag jelenlétében az elnök pecsétjével lepecsételendők és a szavazásról fölvett jegyzőkönyvvel, valamint az ehhez fűzött névjegyzékkel együtt a közgyűlés elnökének átadandók, a ki a választás eredményének kihirdetése után úgy a szavazólapokat, illetve golyókat, mint a jegyzőkönyvet és névsort a választásnak jogerőre emelkedéséig leendő megőrzés végett a főjegyzőnek adja át. A szavazatlapok a választás jogerőre emelkedése után megsemmisítendők. Ezen közgyűlési határozat szabályrendeleti módosítást tartalmazván, 30 napi időtartamra szabályszerűen kifüggesztendő és azután jóváhagyás végett a m. kir. belügyminíster úr ő nagyméltóságához felterjesztendő lesz.