Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1900

28. 1900. december 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1686 - 1687 - 1688 - 1689

1900. deczem

ber 12-iki közgyűlés. 1689. szám. 575 Az általános népszámlálást elrendelő 1899 évi XL1II. t.-cz. végrehajtása iránt a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úr által 4015/900. eln. sz. a. kiadott „Általános utasítás" 12. §-a értelmében a törvényhatóság területén alakított összes számláló kerületeket napidíj-, illetve munkadíj-osztályokba besorozni a törvényhatósági bizottság közgyűlése lévén hivatva: a közgyűlés a statisztikai hivatal igazgatójának a tanács által is pártolt előterjesztése alapján — e részben a következőleg intézkedik: A székesfőváros egész területe — a népszámlálás szempontjából — bel- és kültelekre osztatik fel olykép, hogy e helyütt „kültelek" alatt nem a tulaj donképeni kültelek, hanem csak a főváros területének legszélső részei, vagyis az alább részletesen körülírandó övezeteken kivül a határig terjedő területek értendők. A népszámlálási tekintetben belteleknek vett terület, mely a tulajdonképeni külteleknek is nagy részét magában foglalja, —a szerint, a mint egyes helyeken a felvétel előreláthatólag könnyebb, vagy nehezebb lesz, — négy övre osztatik fel olykép, hogy egy-egy számláló kerületre esik: az I. övben kb 1000—1200 egyén a II. „ „ 850—1000 „ a III. „ „ . . . 700-850 „ és a IV. „ „ 550—700 Ezen övek a következők: 1. A vár; az egész Belváros; a Lipótváros a Lipót-körútig; a Tisztviselőtelep. 2. A Krisztinaváros; a Tabán, a gellérthegyi rész kivételével; az egész II. kerület; a VI—

IX. kerületek belső részei a Nagy-körútig. 3. A Tabánnak a gellérthegyi része; a III. kerület, a Margitsziget kivételével; a VI—

VII. kerület a Nagy-körúttól az Aréna-útig; a VIII. kerületnek a Nagy-körúton kivül eső része; a IX. kerületnek a Nagy-körúttól a gróf Haller-utczáig eső része; Kőbánya belső része és Rákosfalva. 4. A Margit-sziget; az V. kerület a Lipót-körúttól a Mederutczáig; a VI. kerület az Aréna-úttól a Hungária-kőrútig; a VII. kerület az Aréna-úttól a Hajtsár-útig, Egressy-útig, Mexikói-útig (a M. Á. V. czeglédi vonala); a IX. kerület a gróf Haller-utczától az összekötő vasútig; a X. kerületnek az a része, mely a Külső Kerepesi-út és az Üllői-út között a czeglédi vasúti vonalig, illetve Kőbánya beépített részéig, másrészt ez utóbbiaktól a Maglódi-útig, az Óhegyiés Gyömrői-útig elterül. Tekintettel arra, hogy legnehezebb a felvétel a népszámlálási tekintetben külteleknek vett részeken, a hol a lakosság elszórtan lakik és a biztosnak egy-egy ház felkeresésére és az abban lakó néhány egyén összeírására 2—3-szor annyi időre lesz szüksége, mint a többi részekben, mihez még hozzájárul a kültelki utak állapota, melv esős, vagy havas időben a közlekedést rendkívül megnehezíti: a közgyűlés magáévá teszi azt a javaslatot, hogy ez a szerfelett nehéz és fáradságos (népszámlálási) kültelki felvétel, — mint a legutóbbi népszámlálás alkalmával, — úgy most is a fővárosi erdő- és mezőrendőri személyzet által — külön megállapodás alapján — történjék, s ezen kültelki felvétel költségeire átalányként 800., szóval Nyolczszáz koronát állapit meg. A (népszámlálási) beltelekre nézve a közgyűlés mindenekelőtt azt mondja ki, hogy a népszámláló-kerületeknek napidíj-fokozatokba való besorozás'át, — illetve a napidíj szerinti díjazást egyáltalában — mellőzi, hanem csupán munkadij-fokozati osztályokat állapit meg, alapúi szem előtt tartva azt, hogy minden biztos naponta átlag 6 (Hat) koronát kereshessen, a mi természetszerűen — feltételezi, hogy azon mérvben, a mint a felvétel nehézsége — az egyes övekben 151