Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1900

22. 1900. október 10. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1343 - Szabályrendelet

1900. október 10-iki közgyűlés. 1.'542—1343. szám. 447 oldalárkoknak vízmosás ellen való megvédése czéljából 5.600 korona költség keretén belül terméskővel való burkolását; a telep út-és járda­burkolásánál szükségesnek mutatkozó többletlétesítményeknek 103.000 korona költség keretén belül való teljesítését; nemkülönben a sertés­vásári szállásoknak czélszerűbb kihasználhatása végett 34.000 korona költség keretén való kettéosztását ; végül a sertésvásári szállások nyitott részeinek reczézett beton helyett, valamint a vasúti rakodók­nak géptégla helyett bazalt-téglával való burkolását 23.000 korona többletköltség keretén belül ezennel engedélyezi. Mindezen összesen 229.200 korona költséget igénylő új beren­dezés, illetve többletlétesítmények költségeinek fedezetéül a közgyűlés ugyancsak a pénzügyi és gazdasági bizottmánynak a tanács által is pártolt előterjesztésére a 100 milliós kölcsönből még rendelkezésre álló, illetve igénybe nem vett összeget jelöli ki. Ezen határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, e czélból a nagy­méltóságú m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztetik. !1343. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 37.600/1898.— I. sz. előterjesztése: az építő-, valamint a kőmives-mesterek és segédszemé­lyeinek munkarendjét megállapító szabályrendelet újbóli megállapítása tárgyában. A közgyűlés az épitő-, valamint a kőmivesmesterek és segéd­személyzetük munkarendje iránt az 1884. évi XVII. t.-cz. 140. §-a alapján a székesfőváros területére nézve 928/88. kgy. sz. alatt alkotott szabályrendeletnek a kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr 1898. évi július hó 25-én 35.901. sz. a. kelt leiratában kivánt módosításához hozzájárul s ehhez képest az iparügyi bizottmány, valamint a tanács javaslatainak elfogadása mellett ezen szabályrendeletet újólag a következő szövegezésben állapítja meg: Szabályrendelet az épitő-, valamint a kőmives-mesterek és segédszemélyzetük munka­rendje iránt. (1884. évi XVII. t.-cz. 140. §-a alapján.) 1. §• A segédszemélyzetet a rajzolók, pallérok, segédmunkások és napszá­mosok képezik. Ezek közül a napszámosok a falazás kivételével minden­nemű munkát tartoznak teljesíteni; a női és a 14 éven alóli gyermek-munká­sok azonban csak az épitési anyagok hordására és egyéb könnyebb munkák teljesítésére alkalmazhatók s a 14 éven alóli tanonczok és az esetleg nem tanonczként alkalmazott ily korú gyermek-munkások csakis 8 órán át foglalkoztathatók. Tanonczok az ipartörvény rendelkezéseinek megfelelően csakis Írásbeli szerződés alapján alkalmazhatók. A segédmunkások a szakba vágó összes munkákat teljesitik. A pallérok vagy munkavezetők a segédszemélyzetet minden tekintetben ellenőrzik s különösen ügyelni tartoznak arra, hogy az alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének lehető biztosítása érdekében előirt óvóintézkedések szigorúan betartassanak; a munkaidő pontos megtartását és teljes kihasználását követelik, a munkát a segédek és napszámosok közt beosztják és arra ügyelnek, hogy az egyes alkalmazottak azon munka köve­telményeinek, melyhez beosztattak, mindenben megfeleljenek. A rajzolók az irodabeli munkákat s a külső munkák ellenőrzését végzik. 2. §. Az irodában alkalmazott segédszemélyzetre nézve a munkaidő reggeli g 12-ig és d. u. 2—6 óráig tart; sürgős munka esetén tartoznak a rajzolók és gyakornokok a munkaadó utasítása szerint kivételesen a rendes munkaidőn túl is dolgozni. ' Az építkezéseknél a rendes munkaidő a nyan időszakban, mely márczius 16-án, illetve az ezt követő hétfőn kezdődik és október hó 15-én. illetve az ezt követő szombaton végződik, reggeli 6 órától esti 6 óráig tart. Ezen munkaidő közben délelőtt 8—8 1 t óráig reggelihez félórai, délben 12 {.[a- ebédhez 1 órai és délután szintén */* órai pihenés tartatik; a dél­118

Next

/
Thumbnails
Contents