Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1900

21. 1900. szeptember 27. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 1181

1900. szeptember 27-iki közgyűlés. 1180—1181. szánr 401 érdem szerint oda juttatni, a hová szánták. Lássuk, vájjon a jelen esetben így történt-e? A mai lapokból olvassuk a kitüntetéseket és azt tapasztalom, hogy a II. osztályú nap- és oroszlán rendjel adományoztatik a főkapitánynak, helyettesének, a TIT. osztályú nap- és oroszlánrend pedig adományoztatik Hazay miniszteri titkár úrnak, Huszár Adolf segédhivatali igazgatónak, Vértessy Lajos állainvasuti üzletvezetőnek, Daróczy állam vasúti főnöknek, stb. továbbá Halmos János Budapest polgármesterének., Megjegyzem, hogy a 111. osztályú érdemrenddel kitüntetetteket ezzel érinteni nem akarom, hanem elfogadom, hogy arra méltó férfiakat ért az a kitüntetés. Feleslegesnek tartom, hogy ezek után az önök érzelmeibe mélyebben belenyúljak, elég, ha nyilvánvalóan konstatálom, hogy hiba volt a perzsa urakkal elhitetni azt, hogy Budapest polgármesterének állásával járó méltósága egy és ugyanaz a segédhivatali igazgató és a titkár méltóságával. Ilyen körülmények közt az a kitüntetés, a mely a polgármester úrnak jutott, nem kitüntetés, mint inkább kisebbítés. Nem akarom Magyarország miniszterelnökéről feltenni, hogy ez szándékosan történt, de konstatálnom kell a tényt. Meggyőződésein, hogy a polgármester úr a főváros iránt tartozó kötelességérzeténél fogva megfogja találni a helyes módot, hogy az általa betöltött állás méltóságát, ezzel a kisebbítéssel szemben kellően megóvja. Interpellácziómnak csak az a czélja, hogy adja tanújelét a főváros polgársága, hogy ezt a sértő mellőzést észrevette. Nem kiváuok már most választ a polgármester úrtól, mert lehet, hogy a körülirt kisebbítést valamely segédhivatalnok félreértése okozta. De kötelességemnek tartom hivatalos úton a polgármester úrhoz kérdést intézni. Szándékozik-e lépéseket tenni az iránt, hogy a megtörtént sérelem orvosoltassék az illetékes tényezők útján ? Ismétlem, nem kívánom most a választ, hanem csak a legközelebbi közgyűlésen." Az interpelláczió polgármester úrral közöltetik. Miről Halmos János királyi tanácsos, polgármester úr jegyzőkönyvi-kivonaton értesítendő. !1181. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 16.819/1900—

VI. számú előterjesztése: a siketnémák iskolájának elhelyezése czéljáből szükséges és használatra átengedendő telek kijelölése tárgyában. A közgyűlés a pénzügyi és gazdasági bizottmány s a tanács egybehangzó javaslatához képest elhatározza, hogy a VIII. ker. Festetics- és Mosonyi-útczák sarkán fekvő *"* * "78. hrsz. 255 D-öl kiterjedésű telket a siketnémák iskolájának elhelyezése czéljáből a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak használatra átengedi a következő kikötések mellett: 1. a használatúi átengedett területen 2 (kettő) éven belül a siketnémák iskolája czéljára szolgáló épület felépítendő. A létesítendő épületeket a m. kir. államkincstár kizárólag csak siketnéma iskola czéljára használhatja : oly épületet, mely nem ezen czélra szolgál, a telken felépíteni nem szabad. 2. Ha a használatúi átengedett telken 2 (kettő) éven belül a siketnéma iskola czéljaira szolgáló épület nem létesíttetnék, vagy az emelendő épületek bármikor, vagy bármi okból ezen eredeti rendeltetésüktől, vagy a felelős magyar kormány kezelése alól elvonatnának: ez esetekben a használati jog megszűnik és az egész telek, illetve a telek a rajta levő épületekkel együtt minden kártérítési, vagy megtérítési kötelezettség nélkül a székesfőváros korlátlan tulajdonába és birtokába azonnal vissza, illetve átszáll. 3. A használatúi átengedett telek és azon emelendő épületek után járó mindazon közterheket, melyek rendszerint az ingatlan tulajdonosát illetik, u. m. az adókat, illetékegyenértéket, kövezési és csatornázási járulékokat, vízvezetéki dijakat stb. a használat tartama alatt mindenkor a m. kir. államkincstár tartozik viselni, úgy, hogy a