Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1900

20. 1900. szeptember 19. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1070 - 1071 - 1072

;574 ] 900. szeptember 19-iki közgyűlés. 1072. szám. sánál közreműködtek, nem lehet tagadnunk, hogy városrendezési politikánk, a mely nem számolt eléggé a bekövetkezhető fejlődés arányaival, nem volt mentes lényeges hibáktól, a mely hibák orvoslása a jövőnek jutott nehéz feladat gyanánt osztályrészül. Egy ily hibának orvoslása a czélja ezen indítványunknak. Ismeretes előttünk, mert hisz szemeink előtt ment végbe az az átalakulás, a melyen az Andrássy-útnak megnyitásával az egész Terézváros keresztül ment. Az Andrássy-út nyitásának jelentősége nemcsak abban állott, hogy benne Budapest egy díszes, kényelmes utvonalat nyert, a mely méltó díszéül szolgálhatna bármely világvárosnak, hanem abban is, hogy természetszerűleg maga után vonta a Teréz-város összes utczáinak úgy szépészeti, mint közegészségi és közforgalmi szempontból annyira szükséges átalakulását. Ugyanazon szempontok, a melyek szükségessé tették az Andrássyútnak létesítését, ugyanazon szempontok sürgetően követelik azt, hogy az Erzsébetvároson át is egy. az Andrássy-út hoz hasonló széles út nyittassék. Míg a Terézvárosnak régi része az utolsó három évtized alatt újjáépült, míg az Erzsébetvárosnak a Rottenbiller-utezán túl fekvő, s már helyesebb alapokon rendezett részében is úgyszólván új város keletkezett, addig az Erzsébetvárosnak a város központjába eső belső része többé-kevésbé ugyanabban az állapotban van ma is, a melyben évtizedekkel ezelőtt volt. Hiányzik ott a levegő és a világosság: és mindaddig, a míg az Erzsébetváros egy széles közlekedési ér nyitása utján levegőt és világosságot nem nyer, ki van zárva annak a reménye, sőt a lehetősége is, hogy az Erzsébetvárosnak belső része a szépészeti és közegészségi követelményeknek megfelelő rendezést és átalakulást nyerjen. De a szépészeti és közegészségi érdekeken kívül az általunk tervezett útnak a létesítését, nézetünk szerint megkövetelik a közforgalom érdekei is. A tapasztalat azt bizonyítja, hogy Budapest a Városliget irányában és az azt környező területeken fejlődik a legerősebben : a közforgalom érdekei szempontjából is elkerülhetetlenül szükséges tehát, hogy a Városliget irányában egy, a forgalom és közlekedés igényeit minden tekintetben kielégítő széles útvonal létesíttessék. A midőn még utalnánk azon közgazdasági előnyökre is, a melyekkel e rendezés járna, a következő indítványt van szerencsénk a t. közgyűlés elhatározása alá terjeszteni: ,,Határozza el a t. közgyűlés az Erzsébetváros szabályozási tervének oly irányú módosítását, hogy az Erzsébetvároson át a Károly-körutból knndulólag a Városliget irányában a Dob-utczának egészben, vagy részben való felhasználásával egy, az Andrássy-űthoz hasonló széles útvonal létesíttessék. Teljes tisztelettel kérjük a közgyűlést: méltóztassék ezen indítványunkat a tanácsnak kiadni azzal a felhívással, hogy arra vonatkozó s a kérdésnek úgy műszaki, mint összes egyéb részleteire is kiterjedő javaslatát az illetékes szakbizottmányok meghallgatása után ez év végéig mutassa be. Önként értetik, hogy mindaddig, a míg ezen indítványunk felett <i t. közgyűlés nem határoz, a Dob-utcza mentén fekvő telkekre nézve netán kért. vagy kérendő építési engedélyek kiadása az építésügyi szabályzat 3. §-a rendelkezésének megfelelőleg függőben tartandó.'Dr. Morzsányi Károly bizottsági tag úr nem kívánja az indítványt most kimerítően indokolni, de néhány megjegyzést mégis szükségesnek tart. Az Erzsébetvárosnak a Károly-körűt és a Rottenbiller-utcza közötti részén óriási a forgalom. Ez a nagy forgalom most két útvonalon és pedig a Kerepesi-úton és Ü Király-útczában halmozódik össze, úgy, hogy a mindenféle közlekedési eszközök járása folytán valóság-