Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1900
2. 1900. január 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 85 - 86
24 1900 január 17-iki kö zgyűlés. — 84-86. sz á m. hogy a fővárosban a ragályos betegségek száma csökkent ugyan, de a légzőszervek bántalmai előtérbe lépnek. Ennek okozója a fővárosban levő folytonos nagy por. De különösen a budaiakat veszélyezteti a Krisztinavárosban elterülő Vérmező pora, mert ott a fű nem növekedhetik meg a katonaság folytonos gyakorlatai miatt. Kéri polgármester urat, hogy a Vérmező ügyében a szükséges intézkedéseket mielőbb megtenni szíveskedjék. Halmos János polgármester úr az interpelláczióra azonnal válaszolván, előadja, hogy a Vérmező a katonai kincstár tulajdona. Ezen térség több ízben vettetett be fűmaggal, hogy a porképződés megszűnjék, de mindannyiszor eredménytelenül. Végleg csak úgy lehetne a porképződést megszüntetni, ha a mezőt a főváros átvenné és parkírozná, vagy ha a katonaság ott a gyakorlatozást megszüntetné, a mi azonban alig lesz keresztülvihető. Igaz, hogy a katonai kincstár a Vérmezőt felajánlotta, de olyan kártalanítást kért, hogy azt elfogadni nem lehetett. Az interpelláczió folytán azonban érintkezésbe fog lépni az illetékes hatóságokkal s oda fog hatni, hogy ezen baj megszüntettessék. Kéri válaszának tudomásul vételét. A választ úgy az interpelláló bizottsági tag úr, mint a közgyűlés tudomásul veszi. Miről Halmos János kir. tanácsos polgármester úr jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !85. Szalay Mihály dr. bizottsági tag úr felszólalván, előadja, hogy a közigazgatási bíróság egyik határozata a magyar kir. államvasutak és azok gépgyárainak tisztviselőit nem minősítette állami tisztviselőknek és kötelezte őket a községi adók megfizetésére. Ennek folytán ezen adót öt évre visszamenőleg ki is vetette az adófelügyelőség. Kérdi polgármester úrtól, hogy van-e tudomása ezen dolgokról s hajlandó-e ezen ügyet a közgyűlés elé terjeszteni. Halmos János polgármester úr az interpelláczióra azonnal válaszolván, előadja, hogy a magyar kir. államvasutak tisztviselői, altisztjei és szolgái 1894. év végéig meg lettek róva adóval. 1894-ben keletkezett az illetmények rendezéséről szóló törvényczikk, melynek egyik szakaszában arra történik hivatkozás hogy az állami adók után a községek pótadót ki nem vethetnek. A 21. §. azonban világosan megmondja, hogy a törvény ezen határozmánya alá nem esnek a magyar kir. államvasulnak és ezek gyárainak tisztviselői. Ennek alapján az adók ezen tisztviselőkre is kivettettek. Az érdekettek, — a kik egy 1893-ban kelt ministertanácsi határozat szerint nemcsak a tisztviselők, hanem az altisztek és szolgák is — ez ellen felebbeztek; a közigazgatási bíróság pedig a felebbezést úgy döntötte el, hogy az 1893 : IV. törvényczikk 21. §-a alapján az államvasuti tisztviselők, altisztek és szolgák a községi adót megfizetni kötelesek. Ennek következtében visszafelé az 1896. év elejétől kezdve az adók kivettettek. Most már a kivetés ellen is felebbeztek az érdekeltek, de a közigazgatási bíróság ezen újabbi fe ebbezést is elutasitotta, a mai stádiuma az ügynek az, hogy nemcsak a négyévi községi adóról van szó, hanem az 1899. évi és 1900. évi községi adókról is. Ezen adó összege mintegy 60.000 forintra rug, melyhez hozzáveendők az 1899. és 1900. évi adóösszegek is s igy ezen összegek egyszerű törlését nem lehet javaslatba hozni, hanem a tanács ezen kérdéssel foglalkozói fog s megteszi a szükséges intézkedéseket, ha pedig annak szüksége felmerül, esetleg az ügy a közgyűlés elé is fog terjesztetni. Kéri eme válaszának tudomásul vételét. Az adott választ úgy az interpelláló bizottsági tag űr, mint a közgyűlés tudomásul veszi. Miről Halmos János királyi tanácsos, polgármester úr jegyzőkönyvi kivonaton értesítendő. !86. Polónyi Géza bizottsági tag úr előadja, hogy a közgyűlés négy évvel ezelőtt a tribünök jövedelméből hazafias lelkesedéssel a csángó iskolák segélyezésére 10.000 forintot szavazott meg, oly kikötéssel, hogy a segélyezés addig tart, mig az iskolák magyarok lesznek. Istensegits
