Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1900

10. 1900. április 18. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 542 - 543

192 1900 április 18-iki közgyűlés. 543. szám. 3 méter távolság hagyandó, hogy a gyalogosok átjárása gátolva ne legyen. Két vagy több szekérnek egymás mellett haladnia nem szabad. 19. §. A megrakott szekér, a rugó nélküli szekér, továbbá az egy szál rúddal ellátott egyfogatú szekér egyáltalában csak lépésben, a rugóval ellátott üres szekér pedig legfeljebb csak mérsékelt ügetésben haladhat. A hajtás és kitérés balra, az elkerülés pedig jobbra történjék. Üres kocsi a terhesnek, a lejövő a felmenőnek kitérni tartozik. Az előre hajtás csak akkor engedtetik meg, ha az előtte levő kocsi lépve halad, hol kocsi közel nem jár, ha elég széles az út és ha elegendő tér van arra, hogy balról ismét a kocsi sorba be lehet hajtani. 20. §. A járdára felhajtani, a közúti vaspálya vágányain, azok hosszában haladni, temetési és más körmenetek, vagy a katonaság sorrendjébe behajtani tilos. 21. §. Szánba fogott lovak csengővel látandók el. 22. §. A Koronaherczeg-, Kígyó-, Városház- és Váczi-utczák hosszában és a Városliget belső utain teher-szállitó szekerekkel csak akkor szabad közlekedni, ha a rakomány ezen utczák valamelyikébe, vagy onnan szállíttatik. Ezen kívül felhatalmaztatik a fővárosi tanács, hogy a fővárosi rendőrség meghallgatása után egyes utczákban, utakon és tereken a teherkocsi közlekedést a forgalom igényeihez képest esetről-esetre korlátozhassa, és szükség esetén teljesen meg is szüntethesse. Büntető határozmányok. 23. §. Ezen szabályrendelet áthágása kihágást képez és amennyiben az illető cselekmény, vagy mulasztás az 1879. XL. t.-cz. 78., 84., 86., 102., 120. és 122. §§-aiba ütközik, az illető törvényben megszabott büntetéssel, különben pedig 100 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén pedig 5 napig terjedhető elzárással büntetendő. 24. §. Az 1879. XL. t.-cz. valamelyik szakasza alapján kiszabott pénzbüntetésekből befolyt összegek az 1892. évi XXVII. t.-cz. 3. §-ában jelzett czélokra, a szabályrendeletileg kiszabottak pedig a fővárosi szegényalap javára fordítandók. 25. §. A kiszabott pénzbüntetés nem menti fel az illetőt a kihágás folytán a közvagyonban netán okozott kár megtérítésének kötelezettsége alól. Mennyiben felelős a gazda cselédje által elkövetett kárért, azt a polgári magánjog határozza meg. 26. §. Ezen szabályrendelet megtartására felügyelni s annak áthágóit büntetni a fővárosi rendőrség hatáskörébe tartozik. Az ekként megállapított szabályrendelet a szabályszerű 30 napon át közzéteendő, s annak megtörténte után kormányhatósági jóváhagyás czéljából a m. kir. belügyminiszter úr őnagyméltóságához felterjesztendő.