Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1899

3.1 1899. február 1. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 157 - 158 - 159 - 160

56 1899 február 21-iki közgyűlés. — 156—160. szám. megtérítésre igényt tarthatna, jogában áll azt esetleg másnak bérbeadni, a mely esetben az elérendő bértöbbletre bérlő semmi esetre sem tarthat igényt, de a bekövetkezhető bérveszteségekért és pedig hat évi szerződési időtartam egész hátralevő idejére szerződési biztositékán kivül egész vagyonával felelős. 9. A kötendő szerződés másra át nem ruházható s a bérleti jognak telekkönyvi előjegyzése vagy bekebelezése meg nem engedtetik, jogában áll azonban bérlőnek a bérleményt részenként albérletbe adni. 10. Per esetére a mindenkori felperes által választandó budapesti bíróság illetékessége és a sommás szóbeli eljárás köttetik ki. Miről a tanács megfelelő további intézkedés végett az összes iratok kiadása mellett értesíttetik. !157. Tárgyaltatott a bizottmány és a tanács 62.440/98—

VI. számú előterjesztése, Kollár István kérvényére az Üllői-úti határkorcsma bérösszegéből 1000 írtnak elengedése iránt. A pénzügyi és gazdasági bizottmány, valamint a tanács egyértelmű javaslatához képest és az előterjesztett indokok alapján a közgyűlés Kollár István az Üllői-úti határcsárda bérlője bérleszállitás iránti kérelmének méltányosságból helyt ad s ehhez képest a balparti marhahajtási díjszedési jog, valamint az Üllői-úti határcsárda és az ahhoz tartozó hat hold kiterjedésű belsőség bérletéért fizetendő s az 1898. évi márczius hó 9-én 50.108/97—

VI. tan. sz. a. jóváhagyott szerződésben megállapított 3000 frt évi bérösszeget 1898. évi november hó 1-től 1899. évi október hó végéig terjedő egy évi időtartamra 2500 frt, azaz kétezerötszáz frtra leszállítja. Miről a tanács további intézkedés végett az összes iratok kiadásával értesíttetik. !158. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 3.207/1899—

VI. számú előterjesztése, a III. ker. elöljáróságnak csatornatisztitásokra engedélyezendő póthitel tárgyában. A pénzügyi és gazdasági bizottmány, valamint a tanács egybehangzó és indokolt javaslatának elfogadása mellett a közgyűlés a III. ker. elöljáróságnak az 1898. évi költségelőirányzat kiadási XXXIl/3. fej. alatt »csatornatisztitások« czímén 1500 frt póthitelt engedélyez s ezen összeg fedezetéül emiitett czímen leendő elszámolásra a bevételi VI. fej. alatt »telekátiratási díjak« czímén az 1898. év első háromnegyedében tényleg eredményezett 147.267 frtnyi bevételi többletből ez idő szerint még rendelkezésre álló 19.952 frtot jelöli ki. Jelen határozat felsőbb jóváhagyást igényelvén, a nagyméltóságú m. kir. belügyminister úrhoz felterjesztendő. !159. Tárgyaltatott a tanács 3.964/1899—

VI. számú előterjesztése, a Károly-kaszárnya hátra levő részeinek végleges átvétele tárgyában. A közgyűlés a tanács javaslatához képest tudomásul veszi, hogy a Károly-laktanya épületének hátra levő összes részei a székesfőváros birtokába 1898. évi november hó 3-án átadattak Miről a tanács a vonatkozó adásvételi szerződés megkötése, valamint a székes főváros tulajdonjogának telekkönyvi bekebelezése iránt leendő intézkedések végett az iratok kiadásával értesíttetik. !160. Tárgyaltatott a tanács 2.353/1899—

VI. számú előterjesztése, a Károly-kaszárnya átadása alkalmával a székes főváros részéről támasztott kártalanítási igény megállapítása kérdésében. A közgyűlés a tanács javaslata alapján a székes főváros által a Károly laktanya átvételénél támasztott kártalanítási igény számszerű megállapítása végett kiküldött vegyes bizottság 1899. évi január hó 7-én tartott ülésén a főváros képviselői által elfoglalt álláspontot helyesnek találja s ehhez képest a székes fővárosnak abból származó kártalanítási igényét, hogy 1897. évi november hó lén a Károly-laktanya épületéből kevesebb adatott át, mint a mennyi az előző megállapodások szerint átadandó lett volna s az átadott épületrészekben levő Károly- és Rostély-utczai üzlethelyiségek a bécsi »Allgemeine Depositenbank* bérletével voltak terhelve s e miatt a főváros eme bérhelyiségek után