Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1899

24.1 1899. november 15.rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 1510 - 1511 - Szabályrendelet

496 1899 november 15-iki közgyűlés. — 1511. szám. pedig az ingatlan azon tulajdonosát, a ki ezen munkák végrehajtása idejében az ingatlan tulajdonosa. Társtulajdonosok egyetemlegesen vannak kötelezve. Vizmérő mellett történő vízszolgáltatásnál a vízdíjat első sorban a bérlő, iparos vagy gyáros köteles fizetni, kinek üzletében a vizmérő alkalmazva van. 40. §. A vízdíj, a vizmérő használati és vizsgálati díja és a vízművek igazgatósága által a jelen szabályrendelet alapján végrehajtott felszerelési munkák költségei, a mellett, hogy azon felektől, a kikre a jelen szabályrendelet értelmében kiszabattak, személyes tartozásukként bárhol levő vagyonukból behajthatók, magát az ingatlant is, a mely után kiszabattak, öt évig dologi tartozásként is terhelik, ós ezen öt éven belül az ingatlan későbbi tulajdonosai ellen, a kik magánkézből (örökség, csere, vétel, ajándékozás stb.) szerezték meg az ingatlant, telekkönyvi be kebelezós nélkül is érvényesíthetők ós tőlük az ingatlanból behajthatók, fenmaradván visszkereseti joguk a személyesen kötelezett birtokbeli jogelődjük ellenében. A vizdíj, a vizmérő használati ós vizsgálati díja és a vízművek igazgatósága által végrehajtott felszerelési munkák költségei öt éven belül a hivatalos kimutatás alapján azon ingatlanra, a mely után kiszabattak, az ingatlant terhelő tartozásként zálogjogilag bejegyeztethetők, tekintet nélkül arra, hogy az ingatlan másnak telekkönyvi tulajdonába ment át. Birói árverés, vagy az ingatlan haszonélvezetére vezetett végrehajtás esetében a vizdíj, a vizmérő használati és vizsgálati díja ós a vízművek igazgatósága által végrehajtott felszerelési munkák költségei mint közadók módjára beszedendő és az ingatlant terhelő tartozások az 1881 : LX. t.-cz. 189. §-a értelmében a jelzálogos hitelezőket megelőző elsőbbséggel birnak, a mennyiben az árverés napjától, illetve a haszonélvezetre vezetettvégrehajtás esetében a jövedelmek felosztásától visszafelé számított három évnél nem régiebbek. Ha az eredménynyel megtartott árverés megsemmisíttetik, az elsőbbség az első árveréstől számítandó. A megsemmisített és az újból elrendelt árverés megtartásának napja közt esedékessé vált vízdíjakat, vizmórőhasználati díjakat, valamint a vízvezetéki igazgatóság által végrehajtott felszerelési ós fentartási munkák költségeit a tényleges birtokos, illetve a hagyatéki gondnok, vagy az ingatlanok haszonélvezetének birói lefoglalása esetében a zárgondnok fizeti. 41. §. A székes fővárost ezen szabályrendelet s a vizdíjszabály alapján megillető mindennemű követelésnek behajtása, a fővárosi járulékok behajtására nézve fennálló szabályok szerint, közadók módjára, közigazgatási végrehajtás útján foganatosittatik. 42. §. Ha a vizdíj, vizmórőhasználati és vizsgálati díj, vagy felszerelési költség a személyesen kötelezett adós ingóságaiból, beleértve az adós fél követeléseit és az ingatlan jövedelmeit is, közigazgatási végrehajtás útján be nem hajtathatott, az ingatlanra vezetendő a végrehajtás. Az ingatlan azon tulajdonosa ellen, a kit a tartozás a 40. §. értelmében dologi kezesség folytán terhel, a végrehajtás közvetlenül az ingatlanra vezetendő, a nélkül, hogy a személyes adós ellen előbb a végrehajtást megkísérelni kellene. A kielégítési yégrehajtásnak az ingatlan állagára való vezetését az 1883 :XLIV. t.-cz. 77. §-a szerint a székes főváros közigazgatási bizottsága rendeli el ós az 1881: LX. t.-cz. értelmében, további sza-