Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1899
22. 1899. október 25. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1435 - 1436 - 1437 - 1438
458 1899 október 25-iki közgyűlés. — 1438. szám. A most idézett jogszabályokkal szemben a Zboray Béla és érdektársai által benyújtott felebbezésben részletezett kifogásokat a közgyűlés teljesen alaptalanoknak találta. Nem menti fel ezek szerint az érdekelt ház- és telektulajdonosokat a megtérítési kötelezettség alól az, hogy a szóban forgó járdát a közmunkák tanácsa rakatta le, s a főváros ehhez csupán pénzbelileg járult, mert mihelyt a hotóság a kövezést elrendeli és keresztül viteti, a megtérítési kötelezettség azonnal beáll, teljesen a hatóság belátásától függvén, hogy a köveztetést ki által, minő pénzen és hogyan foganatosíttatja. Ennélfogva alaptalan azon kifogás is, hogy a főváros a közmunkák tanácsától nem kapott megbízást arra, hogy az általa előlegezett kövezési költségeket behajtsa az érdekeltektől, mert az nem is volt lehetséges, mint hogy természetszerűleg a közmunkák tanácsa kapott engedélyt és megbízást a fővárostól arra, hogy a köveztetést foganatosítsa azzal, hogy a költségek a szabályrendelet értelmében behajtandók lesznek. De jogilag is képtelenség, hogy a hatóság megbízást kapjon olyan ténykedésekre, a melyekre a szabályrendelet értelmében saját hatáskörében egyedül és kizárólag jogosítva és kötelezve van. Ahhoz pedig, hogy a főváros mint és hogyan vett fel budgetjébe, jelen kérdésnek egyáltalán semmi köze sincs, mert hogy a budget miként állapittatik meg, az a közigazgatásnak erre alkotott szervei hatásköréhez tartozik csupán, de semmi esetre sem menti fel a törvényes szabályrendelet értelmében kötelezetteket attól, hogy a kötelezettségeiknek eleget ne tegyenek, annál kevésbbé, minthogy a megtérítési kötelezettséget nem az évi budget állapítja meg, hanem az ettől független és önálló kövezési szabályrendelet. Alaptalan végül felebbezőknek ezen kifogása is, hogy az érdekelt telek- és háztulajdonosok a kövezés költségeit megtéríteni nem tartoznak azért, mert most még nincs az illető útra kijárásuk. A kövezési szabályrendelet 7. § a ugyanis világosan megállapítja, hogy a kövezés költségeiben az utcza mindkét oldalróli ház- és telektulajdonosai minden esetben részesednek, és megállapítja ezt tekintet nélkül arra, hogy van-e azoknak megfelelő kijárásuk. A megtérítési kötelezettséget a szabályrendelet csupán a tulajdonosi minőséghez köti, tekintetnélkül minden egyébb mellékkörülményre. Ezeknél fogva tehát tekintve, hogy a tanács f. é. június hó 22-én kelt 43.388/99—U. tanácsi számú határozatával már úgyis kellőleg mérlegelte a méltányossági szempontokat, a midőn kimondotta, hogy a kivetett kövezési járulékok behajtását mindaddig felfüggeszti, a mig az illető telkek Palota-úti homlokzata építkezés következtében, vagy más módon igénybe lesz véve, csupán annak telekkönyvi biztosítását rendelte el, tekintve, hogy felebbezők a kivetett összegek számszerüsége ellen kifogást nem tettek, a közgyűlésnek felebbezőket nevezetesen az (1784.-^) hrsz. ingatlan tulajdonosait Zboray testvéreket 195 forint kövezési járulékra vonatkozólag, az (TT 1 * W> W) hrsz. ingatlan tulajdonosát, ifj. Zboray Bélát és nejét mint Ábel Nándornét és társai jogutódját 284 frt 82 krra vonatkozólag az (1774., 1775.) hrsz. ingatlan tulajdonosát Baross Gyula drt és nejét 112 frt 63 krra vonatkozólag, az (1778., 1779.) hrsz. ingatlan tulajdonosát Walther Lajos drt és kiskorú Gizellát 143 frt 17 krra vonatkozólag, az (1767., 1768.) hrsz. ingatlan tulajdonosát Rupp Imrét 119 frt 09 krra vonatkozólag, az (1786., ™, ^) hrsz. ingatlan tulajdonosát özv. Hornyánszky Viktornét 198 frt 48 krra vonatkozólag, az (1772., 1773.) hrsz. ingatlan tulajdonosát Neumann Antalt 108 frt 67 krra vonatkozólag, az (1769., 1770.) hrsz. ingatlan tulajdonosát Janicsek Róbertet és nejét 125 frt 04 krra vonatkozólag, az (1771.) hrsz. ingatlan tulajdonosát Türky Józsefet és nejét
