Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1899
19. 1899. szeptember 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1162 - 1163 - 1164 - 1165
1 899 szeptember 20-iki közgyűlés. — 1161—116 5. szám. 383 zása folytán fölmerült költség fedezete ügyében hozott folyó évi 888. sz. közgyűlési határozatot jóváhagyta. !1162. Bejelentetett, hogy a tanács folyó évi szeptember hó 6-án 44.449. szám alatt kelt határozatával Kosche Henrik czirkusztulajdonosnak előadási engedélyének hatályát folyó évi október hó 15-ig kiterjesztette. !1163. Olvastatott a fővárosi közmunkák tanácsának folyó évi február hó 6-án 741. sz. a. kelt álirata, mely szerint a Marczibányi-féle császárfürdői kegyes alapítvány III. ker. Zsigmond-utcza (3807, 3808.) hrsz. a. fekvő telkéhez szabályozás folytán csatolandó 271 06 négyszögöl terjedékre nézve a tulajdonjogi igény tárgyában hozott f. é. 105. sz. közgyűlési határozatot tudomásul vette. Tudomásul vétetvén, a vonatkozó iratok további megfelelő intézkedés végett a tanácsnak visszaadatnak. !1164. Olvastatott számos bizottsági tagnak a közgyűléshez benyújtott következő inditványa: »Ez évi október 6-án ötvenedik évfordulója lesz újkori történetünk leggyászosabb napjának, annak a napnak, melyen Batthyányi Lajos gról Budapesten és a 13 hős Aradon vértanúhalált szenvedett. A főváros törvényhatósága szentelje meg ez évfordulót a nemzet vértanúi soha meg nem szűnő dicsőségének emlékezetére. Indítványozzuk ezen czélból, határozza el a közgyűlés, hogy a törvényhatósági bizottság október hó 6-án koszorút helyez Batthyányi Lajos gróf sírjára és a tizenhárom hős aradi emlékére.« A közgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadja és határozattá emeli s megbízza a tanácsot, hogy e határozat végrehajtásáról gondoskodjék. Miről a tanács tárgyiraton értesíttetik. !1165. Olvastatott ezután Szabó M. Ferencz bizottsági tag úr következő inditványa: Tekintetes Közgyűlés! Tudvalevő, hogy a társadalom minden osztályában élénk kegyeletteljes mozgalom indult meg, mely szerint a magyar nemzet Géniusza, országunk imádva szeretett védangyala, dicsőült Erzsébet királynénk égbe szállott nagy és nemes lelkének örök emlékére a székes főváros területén egy, az örökimádásnak szentelt templom létesítése szándékoltatik, mely esetleg egy nagyobbszerü kálváriával kapcsolatba hozatnék. Miután tekintve a magyar nemzetnek ismeretes, — de különösen pedig a dicsőült királyné emléke iránt táplált őszinte kegyeletét — biztosra vehető az, hogy e templom az idők folyamán az ország legnagyobb búcsújáró temploma lesz, fölötte fontos annak a kérdésnek eldöntése, hogy hova — milyen helyre építsük az örökimádás templomát ? Nézetem szerint olyan helyet kell választanunk, a mely lehetővé teszi azt, hogy a templom először nemcsak a székes főváros minden pontjával, hanem a királyi palotától is, tehát azon helyről is teljesen látható volna, a honnan a magyar királyoknak alkalom nyilik évszázadokon át impressziót nyerni a magyar nemzet törhetlen hűségéről és kegyeletteljes hálaérzetéről, másodszor hogy ez a mindennapi üzleti zajtól minél távolabbra esne, harmadszor hogy e templom egyben az egykoron létesítendő nemzeti pantheonnak központját képezné. Tekintve, hogy a felsorolt feltételeknek egyedül csak a Szt. Gellérthegy felelhet meg, mely a már létező és tervbe vett közlekedési eszközöknél fogva könnyen hozzáférhető lesz, indítványozom: utasítsa a tisztelt közgyűlés a tekintetes tanácsot, hogy vegye azt az eszmét tanácskozás alá és terjeszsze véleményét mielőbb a közgyűlés elé annál is inkább, mert hozzájárulása esetén a volt czitadella falai is nagyrészben felhasználhatók lennének s ekként úgy az egykori veszélyes erőd eltávolítása után a nemzet védangyala eme gyönyörű magaslatról őrködnék a magyar székes főváros, vagyis az ország szive fölött.* Az indítvány előzetes tárgyalás és előterjesztéstétel végett a tanácsnak adatik ki.
