Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1899

2. 1899. január 18. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 103 - 104 - 105

36 1899 január 18-iki közgyűlés. — 102—105. szám. A közgyűlés a pénzügyi és gazdasági bizottmány, valamint a tanács egyértelmű előterjesztései alapján a vízivárosi, németvölgyi és tabáni temetőkben létesitendő őriaktanya és sirásólak épitésére szükséges 7.100 forintot az 1899. évi költségelőirányzatban az LV./8. fej. alatt e czélra felvett. 10.000 frt költség terhére engedélyezi s tekintettel arra, hogy a szóban forgó költség rendes fedezet gyanánt van felvéve az 1S99. évi költségelőirányzatba, felhívja a tanácsot, hogy a szóban forgó építke­zéseknek haladék nélkül leendő foganatosítása iránt intézkedjék. Miről a tanács tárgyirat kiadása mellett értesíttetni rendeltetik. !103. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 39.299/1898— III. számú előterjesztése, a ministerelnöki palota telkének szabályozása iránt. A közgyűlés fontolóra vévén, hogy a királyi vár az álló pont, a melyből a környék rendezésének ki kell indulnia, már pedig a királyi vár rendeltetésénél, magas, szabad fekvésénél, terjedelménél és építé­szeti szépségénél fogva nemcsak megérdemli, de szükségessé is teszi azt, hogy környéke oly módon rendeztessék, a mely magának a királyi várnak minden irányban való építészeti érvényesülését biztosítja, — fontolóra vévén továbbá azt, hogy ezen czélt egyedül csak a középitési bizottság 1898. évi deczember hó 16-án 1107. bíz. sz. a. kelt javas­latának elfogadásával lehet elérni, mert e javaslat szerint egyrészt a királyi vár a Szent-György-tér felé is egészen szabaddá tétetnék, más­részt pedig a szabályos alakot nyerendő téren megboldogult Erzsébet királynénk szobra is méltó elhelyezést nyerne, míg a fővárosi közmunkák tanácsa által javasolt szabályozás kivitele esetén a tér örökre szabály­talan maradna és nem lenne alkalmas egy igazán monumentális szo­bormű elhelyezésére és a királyi vár látképének teljes érvényesülésére, a felsorolt indokoknál fogva elhatározza, hogy a fővárosi közmunkák tanácsának 1898. évi augusztus hó 4-én 6096. sz. a. kelt átirata értel­mében kidolgozott 1898 évi 39 XV/14. a. ttsz. térrajz szerinti rende­zéséhez nem járul hozzá, hanem elfogadja a középitési bizottmánynak a fent hivatkozott sz. a. tett s a tanács által pártolólag előterjesztett azon javaslatát, a mely szerint az újonnan építendő ministerelnöki palota olyformán helyeztessék el, hogy annak a királyi palotára néző homlokzata a honvédelmi ministeri palota Szent-György-téri főhomlokzatával egy vonalba essék, a jelenlegi ministerelnöki palota által elfoglalt azon terü­letrészek pedig, a melyek ekkép szabaddá tétetnének, a Szent-György-tér szabályos kiképzésére szolgáljanak. Hozzájárul ellenben a közgyűlés a fővárosi közmunkák tanácsának a Szinház-utcza szabályozásának módosítása iránti javaslatához, mint­hogy a javaslat szerint való rendezést maga is minden körülmények között üdvösnek tartja. Ezen határozatról a fővárosi közmunkák tanácsa átirat kíséretében az összes iratok megküldésével értesítendő. !104. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 25.752/1898— III. számú előterjesztése, a VI. ker. Erdőtelken 1.635. hrsz. a. fekvő ingatlannak egy létesitendő tér czéljára leendő megszerzése iránt. A közgyűlés a középitési bizottmánynak a tanács által pártolólag előterjesztett javaslata alapján elhatározza, hogy a VI. ker. Erdőtelken 1.635. hrsz. a. fekvő Perl Adolf tulajdonában lévő ingatlannak terve­zett tér czéljára megszerzése végett nevezett tulajdonos túlkövetelése miatt, a kisajátítási eljárást megindítja. Az iratok további intézkedés végett kiadatnak a tanácsnak. !105. Tárgyaltatott a tanács 57.141/1898— III. számú előterjesztése, a Császárfürdő területének kiegészítése tárgyában. A közgyűlés a tanács javaslata alapján a fővárosi közmunkák taná­csának 3.826/1898. sz. átiratát, melylyel a Marczibányi-féle császárfürdői kegyes alapítvány III. ker. Zsigmond-utczában 3.807., 3.808. hr. sz. a. fekvő telkének szabályozása ügyében hozott 628/1898. sz. közgyűlési határozatra vonatkozó ellenvetéseit közli, tudomásul veszi és mivel a fővárosi közmunkák tanácsának kifogása főleg az ellen irányul, hogy a székes főváros közönsége rendelkezési jogáról a tulajdonjog határozott fentartása mellett mond csak le, a 628/1898. sz. közgyűlési határozat

Next

/
Thumbnails
Contents