Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1899

13.1 1899. május 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 791 - 792 - 793 - 794 - 795

1899 május 24-iki közgyűlés. — 795. szám. 257 dott terveit, illetőleg a vegyes bizottság által ezen bejárási tervek alapján megállapított épitési terveket a bejárási jegyzőkönyv eddig nem módosított Összes határozmányainak érvényesítése mellett végérvényesen jóváhagyta; az engedélyes közüli vaspályatársaságot az épitési munkálatoknak sürgős folyamatba tételére utasitotta és a Keller-féle telek mentén tervezett vonalvezetés tekintetében is végleg határozott, a közgyűlés a vasútvonal 0—23. szelvények közti első szakaszára, valamint a Keller-féle telekre eső végső szakaszára vonatkozólag tudomásul veszi s ezzel kapcsolatban tudomásul veszi a közgyűlés a tanácsnak azon bejelentését is, hogy a kereskedelemügyi minister úr rendelkezéséhez képest a vasútvonal 0—23. szelvényéig terjedő első szakaszára vonatkozólag a múlt évi szeptember hó 24-én bemutattatott és szabályszerűlég letárgyalt tervek alapján a tényleges helyhatósági épitési engedélyt az engedélyes vaspályatársaságnak kiadta; továbbá hogy a 23—35. szelvények közti második szakaszra vonatkozólag folyó évi május hó 11-én bemutatott épitési tervek tárgyalás alatt állanak és végül hogy a vaspályatársaság az épitési munkák folyamaiba tételét bejelentette. A nagyméltóságú kereskedelemügyi minister úrnak azon elhatározását azonban, hogy a közigazgatási bejárás alkalmával elfogadott terveket s illetőleg ezen tervek alapján a vegyes bizottság által megállapitolt épitési terveket a vasútvonal 23—35. szelvények közti második szakaszára vonatkozólag is jóváhagyta, a közgyűlés tudomásul nem veheti, mivel a vasútvonalnak 1898. évi január hó 31-én megtartott közigazgatási bejárása alkalmával az érdekelt telektulajdonosok úgy a jobboldali ingatlanok érdekében, mint köztekintetekből is azt kérték, hogy a Csalogány-útnak 7*5 méterrel tervezett kiszélesítése az út baloldalán állapittassék meg, úgy hogy a kiszélesítés a jobboldali ingatlanokat teljesen érintetlenül hagyja, s a vasúti vágányok szintén az út baloldalán nyerjenek elhelyezést és a bejárási jegyzőkönyv idevonatkozó határozmányainak, valamint a bejárási jegyzőkönyvet kisérő kereskedelemügyi ministeri leirat erre vonatkozó kijelentésének alapján azon fellevésben voltak, hogy ezen kérelmük a bejárás alkalmával teljesíttetett is, holott az 1898. évi február hóban hitelesített bejárási terven a kiszélesítés az út ferde irányú metszésével van feltüntetve, akként, hogy a kiszélesítés czéljaira szükséges területek részben a bal-, részben a jobboldali ingatlanokból vétetnek el. A közgyűlés ennélfogva felterjesztést intéz a nagyméltóságú kereskedelemügyi minister úrhoz az iránt, hogy egyrészről vizsgálati úton állapittassék meg, miként lett a Gsalogány-út kiszélesítése a közigazgatási bejárás eredményétől eltérőleg megállapítva és bogy másrészről a Csalogány-úti vonalrészre új tervek dolgoztassanak ki. Minthogy pedig az előterjesztett jelentésekből arról győződött meg a közgyűlés, hogy a Csalogány-út kiszélesítésének kizárólag a baloldalon leendő keresztülvitele és a vasúti vágányoknak az út baloldalán való elhelyezése nemcsak a jobboldali ingatlanok tulajdonosainak áll érdekében, hanem úgy a kisajátítási költségek csökkentése révén, valamint a vonalvezetés helyesebb volta szempontjából magára a székes fővárosra nézve is előnyösebb, a közgyűlés kéri a nagyméltóságú kereskedelemügyi minister urat, hogy az érdekelt telektulajdonosok által a bejárás alkalmával a Csalogány-útnak a kizárólag a baloldalon leendő kiszélesítése iránt előterjesztett kérelmét teljesíteni méltóztassék. A közgyűlés ezen elhatározása következtében a vasútvonal második szakaszára vonatkozó tervek alapján kiadandó helyhatósági épitési engedély a Csalogány-úti vonalrészre egyelőre ki nem terjedhet. A mi pedig az épitési munkálatoknak betiltását elrendelő 17.607. számú tanácsi határozatnak az 1353/98. és 1589/98. számú közgyűlési határozatok elvetésével történt megsemmisítését illeti, kijelenti a közgyűlés, hogy ezen határozatok sem a törvényesség és jogosság, sem az illetékesség szempontjából kifogás alá nem eshetnek s hogy az épités betiltása körüli eljárásában a tanácsot a legteljesebb jóhiszeműség és a főváros érdekeinek kötelességszerű megvédése vezette, valamint hogy 65