Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1899
11.1 1899. április 26. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 624 - 625
212 1899 április26-ikijcözgy^^^ utczanyitás folytán hozzá eső, együttvéve összesen 270^-négyszögölnyi telekterütetet jelöli ki, felhiván a tanácsot, miszerint az építési tervek elkészítése iránt saját hatáskörében intézkedjék s azokat a szükséges építési költség engedélyezése végett mielőbb terjessze elő. !624. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 14.900/1899—11. számú előterjesztése, a »Ferencz József földalatti vasut«-nak az Eskütérig, s illetve a Muzeum-körútig leendő meghosszabbítása tárgyában. A közgyűlés elfogadja a pénzügyi és gazdasági bizottmánynak azon javaslatát, hogy a »Ferencz József földalatti villamos vasutnak« az Eskütéri hidig, illetve a Kossuth Lajos-utczán át a Muzeum-körútig leendő folytatólages kiépítése iránt a tárgyalások megindittassanak. Felhívja ehhez képest a közgyűlés a Ferencz József földalatti villamos vasút részvénytársaságot, miszerint a földalatti vasút fentjelzett folytatólagos kiépítésére vonatkozólag szabályszerüleg kidolgozandó terveket a tanácsnak mielőbb mutassa be. Kijelenti azonban a közgyűlés, miszerint ezen határozat a nevezett részvénytársasággal szemben, a szóbanforgó vonalmeghosszabbitás kiépítése tekintetében a székes főváros terhére semmiféle kötelezettséget meg nem állapit, ellenkezőleg, világosan és határozottan fentartatik a székes főváros azon joga, hogy a szóbanforgó vasútvonal kiépítését más, tetszés szerint választandó vállalkozó, vagy akár nyilvános pályázati verseny útján biztosítsa. Miről a tanács további intézkedések megtétele végett a tárgyalási iratok visszaadásával értesíttetik. !625. Tárgyaltatott a tanács 13.310/1899—11. számú előterjesztése, a »Magyar Ipar- és Kereskedelmi Bank Részvénytársasága által tervezett »Metropole-vasút* ügyében érkezett közmunkatanácsi átirata. A nagyméltóságú kereskedelemügyi minister úrnak a Magyar Kereskedelmi és Iparbank által tervezett »Metropole-vasút« ügyében 1898. évi szeptember hó 12-én 53.337/1898. sz. a. kelt ezen leiratát, melyben a kereskedelemügyi m. kir. minister úr felhívta a székes fővárost, hogy az emiitett vasút 1898. évi június hó 20-án megtartott közigazgatási bejárása alkalmával tárgyalás alá vett bálvány-utcza,—bécsi utcza— koronaherczeg-utcza—kigyó-téri variáns vonal; a volt Újépület területére eső vonalrész alternatívája és a kaivin-tér—soroksári utcza— Boráros-téri szárnyvonalterülethasználati engedélye tekintetében nyilatkozzék, a közgyűlés tárgyalás alá vévén, a most emiitett és közigazgatásilag már bejárt variáns és szárnyvonalra vonatkozólag a kereskedelemügyi magyar kir. minister úr által leküldött és műszakilag szabályszerüleg letárgyalt terveket a közgyűlés a maga részéről is elfogadja és a fővonalra nézve az 1217/1897. sz. közgyűlési határozattal megadott elvi területhasználati engedély kiegészítéséül az ekként elfogadott tervek szerint kiépítendő variáns- és szárnyvonalhoz szükséges közterületeket az engedélyes Magyar Ipar- és Kereskedelmi Bank Részvénytársaság részére elvben ezennel átengedi, oly kikötés mellett, miszerint a fentebb emiitett közigazgatási bejáráson létrejött, valamint a még ezután tartandó tárgyalások alkalmával megállapítandó feltételek mindenben betartandók lesznek. A közigazgatási bejárás alkalmával az engedélyes bank képviselői által a Honvéd- és Szalay-utczák délkeleti sarkán levő üres teleknek a lejáró czélszerü elhelyezése érdekében szükséges letompitás iránt előterjesztett kérelemnek a közgyűlés helyt ád s ehhez képest ezennel megadja az engedélyt az engedélyes bank részvénytársaságnak arra, hogy az emiitett telket, a mérnöki hivatal által bemutatott és a középitési bizottmány, valamint a közmunkatanács által is elfogadott tervnek megfelelőleg, a saroktól számított 16—16 méter hosszúságban letompíthassa; kikötvén azonban a közgyűlés, hogy a szabályozás ezen módosításából fölmerülő összes költségeket kizárólag az engedélyes bank köteles viselni. A mi pedig az előlemlitett ministeri leiratban fölvetett további kérdéseket.illeti, ezekre nézve a közgyűlés a következőleg határoz: