Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1899
8. 1899 március 29. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 481 - 482 - 483
166 1899 márczius 29-iki közgyűlés. — 481—4 83. szám . !481. Olvastatott a pesti református egyház elnökségének folyó évi február hó 20-án 14. sz. a kelt köszönőirata, melyben többrendbeli épitési engedélydíj elengedéséért a törvényhatóságnak hálás köszönetet mond. Tudomásul vétetvén, vonatkozó tárgyiratok megfelelő további intézkedés végett a tanácsnak visszaadatnak. !482. A tiszti főorvos úr az 1876. évi XIV. t.-cz. 162. §-ának e) pontja alapján bemutatja: Dr. Frommer József (1. VII., Kertész-u. 55.), Dr. Szél Manó (1. VI, Aradi-u. 15.), Dr. Sági Lajos (1. V., Lipót-körűt 20.), Dr. Balika Ferencz (1. I. Mozdony-u. 22.), Dr. Friedmann Izidor (1. VI., Király-u. 14.), Dr. Pozsonyi Jakab Jenő (1. VI., Király-u. 9.), Dr. Hunwald Tóbiás (1. VI., Hungária-út 81.), Dr. Balassa Tivadar (1. VII., Kerepesi-út 68.) egyetemes orvosdoktorok, továbbá: Pap Györgyné Búza Francziska (1. VII., Óvoda-u. 31.), Kovács Andrásné Bálint Erzsébet (1. VI., Lehel-u. 33.) és Salamon Dávidné Bozenzweig Rachel (1. IX., Remete-u. 5.) okleveles szülésznők okleveleit. Az oklevelek rendben találtatván, a kihirdetési záradékkal ellátva a tiszti főorvos úrnak visszaadatnak, a tanács pedig felhivatik, hogy a jelentésben felsorolt oklevéltulajdonosokat az adózók lajstromába vegye fel. Miről a tanács és tiszti főorvos úr jegyzőkönyvi kivonaton értesitendők. !483. Dr. Havass Rezső bizottsági tag úr felszólalván, emlékezteti a közgyűlést az 1897-iki budgeti tárgyalásra, a mikor szóba hozta az erzsébetvárosi dohánygyár, a Baross-utczai dohányraktár kihelyezését. Ezen objectumok ugyanis holtterületet képeznek a fővárosban és megakadályozzák a környék fejlődését. Akkori felszólalására a volt. polgármester úr, Márkus József, kijelentette, hogy a dohánygyárak kihelyezésével maga a kormány is foglalkozik, sőt annak egyik közege járt is nála és kérdést intézett hozzá, hogy a szükségelt telket a főváros hajlandó lenne-e tényleges értékükben a kincstárnak átengedni? Azóta több mint két év múlt el, de kihelyezésről még semmit sem hallottak. A dohánygyár kihelyezhető, mert abban sem gépek, sem felszerelések nincsenek, nem kell a kihelyezéshez más, csak egy kis jóakarat. A környék ma már lényegesen megváltozóit, a raktárral szemközt felépült az elöljáróság új palotája, s ugyanott egy utczát is nyitottak, melyben díszes épületek állnak. Miután úgy a sajtó, mint a közönség sürgeti a kihelyezést, s tudja, hogy a főváros fejlődésének haladása kérdésében úgy a tanács, mint a polgármester úrnál mindenkor megvan a jóakarat, a következő interpelláltát intézi a polgármester úrhoz: Miután a Baross-utczai dohányraktár a főváros egyik legélénkebb vidékének fejlődésére bénitólag hat, s miután a dohányraktárnak máitöbb izben sürgetett kihelyezése pénzügyi szempontból nehézségekbe nem ütközik: tisztelettel kérdi az igen tisztelt polgármester urat, szándékozik-e a Baross utczai állami dohányraktár kihelyezése érdekében a szükséges lépéseket megtenni? Halmos János polgármester úr dr. Havass Rezső bizottsági tag úr interpellatiójára a következőkben válaszol: Kétséget nem szenved, hogy a dohánygyárak, de különösen a Baross-utczai raktár, ott a hol léteznek, nem maradhatnak, nemcsak azért, mert a telkek értékénél fogva sem alkalmasak arra, hogy megmaradjanak, de főleg azért nem, miután ezen dohánygyárak fentartása az egész vidék fejlődésére kedvező befolyást nem gyakorol. Épen ezen körülményre való tekintettel hozatott már egy izben szóba a gyárak és raktárak kihelyezése, a mely eszmével maga a kormány is foglalkozott, azonban úgy látszik időközben ez az eszme az illetékes körökben
