Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1898
20. 1898. szeptember 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1104 - 1105 - 1106 - 1107 - 1108 - 1109 - 1110 - 1111 - 1112 - 1113 - 1114
1898 szeptember 28-iki közgyűlés. — 1114. szám. 421 De miután ez máig sem történt meg, szükségesnek tartom a felszólalást, különösen ama rémületes eset következtében, a melynek Genf volt szomorú színhelye s a mely az egész művelt világot megrendítette s monarchiánk népeink millióit gyászba borította. Tisztelt Közgyűlés ! A czivili7ácziónak egyik legnemesebb feladata volt mindenha az egyéni szabadságnak tiszteletben tartása. De az egyéni szabadság alatt semmi esetre sem szabad értenünk a féktelenséget, a mely az egyesek garázdálkodását lehetővé teszi s ez által az egész társadalom jólétét veszélyezteti. Mint az elöljáróságok útján szerzett tapasztalataimból tudom, Budapestre nagy számmal jönnek oly emberek, a kik sem szellemi, sem anyagi, sem fizikai erővel nem rendelkeznek s a főváros közönségének csak terhére vannak. De sűrűn ellátogatnak ide a társadalomnak legveszélyesebb elemei is és zavartalanul tartják itt összejöveteleiket. Hiszen tudjuk, hogy az elvetemült Luccheni is megfordult fővárosunkban. A legtöbb európai államban nagy gondot fordítanak az ilyenek ellenőrzésére és nyilvántartására. Nekünk is kötelességünk, hogy a külföldiek nyilvántartásával végre-valahára a legkomolyabban foglalkozzunk. Nemcsak a közbiztonsági szempontok, hanem jóravaló magyar munkásaink érdekeinek megvédése is késztetnek erre bennünket. Épen a napokban olvastam a lapokban a panaszt, hogy gyárainkban sok külföldi munkavezető van alkalmazva, kik honfitársaikat pártfogolják s a magyar munkásokat kiszorítják, úgy, hogy azok kénytelenek a külföldre menni. Nekünk tehát semmi okunk sincs rá, hogy a külföldi munkások iránt, a kik között sok az izgága elem, valami nagy előzékenységet tanúsítsunk. Inkább magyar munkásainkat tartsuk itthon, mert azok a mi véreink s mert a magyar ember egyenes, nyilt jellemével a felforgató és rendbontó eszmék nem férnek össze. Az 1886 : XXII. t.-cz. 15. §-a a következőképen szól: »A külföldi a községben lakhatik, települhet és a község kötelékébe felvétethetik.« Ha a községben állandóan lakni akar, tartozik ezt bejelenteni és ha kimutatja, hogy a község terhelése nélkül magát és családját tartósan fentartani képes, tőle a lakhatási engedély csak erkölcsisége ellen fenforgó alapos gyanú esetében tagadható meg, mód adatván neki a maga igazolására. A külföldi, ha a községben három hónapig való tartózkodása után az elöljáróság által előrebocsátott felhivás daczára lakási szándékát a felhívásban kitűzendő nyolcz napi határidő alatt be nem jelenti: a közigazgatási hatóság által 300 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő kihágást követ el és ha a felhivás daczára lakási szándékát be nem jelentvén, vagy lakási engedélyt nem kapván, távozni nem akar, a távozásra rendőri kényszerrel is szorítható. A mint méltóztatik látni, az idézett szakasz végrehajtásából önként következik a külföldiek ellenőrzése és nyilvántartása. Mindezek után a következő interpellatiót vagyok bátor az igen tisztelt polgármester úrhoz intézni. Szándékozik-e az igen tisztelt polgármester úr a Budapesten tartózkodó külföldiek nyilvántartása érdekében, illetve az 1886 : XXII. t.-cz. 15. §-ának életbeléptetése iránt a szükséges lépéseket mielőbb megtenni? Halmos János polgármester úr az interpellatióra a következő választ adja: A mint méltóztatott hallani, az 1886. évi XXII. t.-cz. 15. §-a •ízt mondja, hogy ha egy külföldi egyén valamely községben telepedni akar, tartozik ezen szándékát a hatóságnak bejelenteni s ha ezt tenni három hónapon túl is elmulasztaná, a hatóságnak jogában áll őt is megbüntetni, illetőleg eltolonczolásáról gondoskodni. Midőn ezen törvény életbe lépett, az 1888. évben egy rendelet adatott ki, a mely ennek a szakasznak mikénti végrehajtására nézve is előírta a szükséges intézkedéseket, de ebben a rendeletben világosan jelezve volt, hogy ez csak a községekre vonatkozik. Egy későbbi rendelet, mely azonban szintén az 1888. év folyamán adatott ki, hangsúlyozza azt, hogy ezen kérdés