Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1898

17.2 1898. július 1. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 907 - 908 - 909 - 910

1898 július 1-i közgyűlés — 906—910. szám. 365 mos esetben elismerte, igy nevezetesen a Cséry Lajos és érdektársainak átiratási és engedelmi díj ellen beadott felebbezésükre 1883. évi 26.907. sz. a. kelt és a felebbezést elutasító leiratában expressis verbis kijelentette, hogy »a fővárosi átiratási és engedélyezési díj a főváros területén szerzett minden ingatlan átíratásáért szedetvén, e tekintetben különbséget nem tesz, vájjon az ingatlan vétel vagy csere útján szereztetett-e meg és íratott át«. Ezenkívül a gyakorlat folyamán felmerült minden egyes analóg esetben ugyanezen jogelv követtetett és ugyanennek alapján hagyattak helyben felsőbb hatóságilag az e részben hozott tanácsi és közgyűlési határozatok, igy nevezetesen ujabban a m. kir. belügyminister úr a Balogh Imre terhére ugyanezen jogelv alapján előirt 2501 frt átiratási és engedelmi díj ellen beadott felebbezést az 1896. évi 103.750/IH. sz. a. kelt leiratával elutasította s a vonatkozó közgyűlési határozatot indokainál fogva helybenhagyta. Miről a tanács a további intézkedések megtétele végett az összes iratok kiadásával értesíttetik. !907. Tárgyaltatott a tanács 18.781/1898-V. számú előterjesztése, Orosz Sámuelnek, mint kisk. Laczkó László gyámjának felebbezése, átiratási és engedelmi díj mérséklése iránt. A közgyűlés Orosz Sámuelnek az 1898. évi 6953/aü. sz. a. kelt és a kisk. Laczkó László nevű gyámoltja terhére az 1898. évi 1572. ksz. sz. a. előirt 821 frt 18 kr. átiratási és engedelmi díj leszállítása iránt előterjesztett kérelmét elutasító tanácsi határozat ellen beadott felebbezését tárgyalás alá vévén, azt elutasítja és a neheztelt tanácsi határozatot felhozott indokainál fogva ezennel másodfokon helybenhagyja. Miről a tanács a további intézkedések megtétele végett a tárgyiratok kiadásával értesíttetik. !908. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 16.940/1898—

III. számú előterjesztése, az I. ker. Árok- és Iv-utczák szabályozásának módosítása tárgyában érkezett közmunkatanácsi átiratra. A közgyűlés a középitési bizottmány javaslata s a tanács pártoló előterjesztése alapján, egyetértőleg a főv. közmunkák tanácsával, hozzájárul ahhoz, hogy az I. ker. Krisztinavárosban fekvő Iv-utcza, Atiilakörút és Árok-utcza közti szakaszának, továbbá az Árok-utcza, Szent János-tér és Iv-utcza közti szakaszának szélessége hat ölben állapíttassák meg s szabályozásuk akkép módosittassék, a mint az a székes főváros mérnöki hivatala által f. évi május hó 28-án 10^ ttsz. a. készített tervrajzon kék vonallal feltüntetve van; erről a fővárosi közmunkák tanácsát átirattal s a tanácsot további szabályszerű eljárás végett az összes iratok kiadása mellett értesiti. !909. Tárgyaltatott a bizottmány és tanács 7481/1898—

III. számú előterjesztése, a IX. ker. Knezits utcza folytatólagos megnyitása és az általános szabályozási tervbe leendő felvétele tárgyában. A középitési bizottmánynak a tanács által pártolólag előterjesztett javaslata alapján elhatározza a közgyűlés, hogy a IX. ker. Knezitsutcza a Kinizsy- és Erkel-utczák közt hat ölnyi szélességben folytatólag megnyittassák, úgy, a mint a székes fővárosi mérnöki hivatal által 1898. évi május hó 16-án 28|j| ttsz. a. készített térrajzon kék vonallal fel van tüntetve, egyúttal kimondja azonban a közgyűlés, hogy az utczanyitás érdekében a székes főváros közönsége anyagi áldozatot nem hoz. Az iratok szabályszerű eljárás végett a főv. közmunkák tanácsához teendők át. !910. Tárgyaltatott a tanác3 26.509/1898—

III. számú előterjesztése, a Zinhober Antalnak és nejének telekfelosztási ügyében érkezett közmunkatanácsi átiratra. A közgyűlés a középitési bizottmány javaslata s a tanács pártoló előterjesztése alapján hozzájárul ahhoz, hogy a II. ker. Tudor- és Rózsahegy-utcza közt (3767 — 3770.) hrsz. a. fekvő, Zinhober Antal és 93