Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1898

12. 1898. április 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 520

218 1898 április 20-iki közgyűlés^—^520^zám. !520. Főpolgármester úr bemutatja jelentését az 1848 iki vívmányok és törvénybe iktatásuk ötvenedik évfordulójának ünneplése alkalmól Ö császári és apostoli királyi Felségéhez inlézett hódoló feliratnak folyó évi április hó 12-én küldöttségileg történt átnyujtásáról szóló következő jelentését. ^Tekintetes Közgyűlés! Az 1848-iki évi nemzeti vívmányok és törvénybe iktatásuk 50-ik évfordulójának megünneplése ügyében ez évi márczius hó 9-én hozott 'á 53. számú határozatának 2. pontjában méltóztatott elhatározni, hogy ez ünneplés alkalmából Ö császári és apostoli királyi Felségéhez hódoló feliratot intéz, a mely felirat vezetésem alatt küldöttségileg lesz átnyújtandó. Van szerencsém a t. Közgyűlésnek jelenteni, hogy Ö császári és apostoli királyi Felsége a székes főváros törvényhatóságának küldöttségét ez évi április hó 12-én délelőtt 11 órakor méltóztatott legkegyelmesebben fogadni és hogy ez alkalommal a székes főváros törvényhatóságának az ez évi április hó 11-én tartott díszgyülésen megállapitt feliratát számos tagból álló küldöttség élén a következő beszéd kíséretében nyújtottam át Ő Felségének: »Felséges Császár és Apostoli Király! Legkegyelmesebb Urunk! Hosszú, nehéz küzdelmeknek méltó záróköve a törvényeknek azon sorozata, a melyet az 1847—48-ik évi országgyűlés alkotott s a melyet Felségednek dicső emlékű előde: V. Ferdinánd király 1848. évi ápril hava 11-ik napján szentesitett. E törvények új biztositékkokal vették körül az ország ősi alkotmányát ; az összes népet befogadták az alkotmány sánczaiba; meg.vetették alapjait a nemzeti átalakulás nagy művének; kijelölték a nemzeti fejlődés új irányát; s a mint azt az azóta lefolyt rövid félszázad gazdag tanúságai bizonyítják, egy szebb jövőnek tárták fel kapuit, a melyeknek fénye a multak dicsőségét is túlragyogni készül. Budapest székes főváros hazafias közönsége tehát csak a kegyelet és a hála kötelességét teljesítette, a midőn a tegnapi napon egybegyűlt, hogy nemzeti újjászületésünk félszázados évfordulóját méltóképen megünnepelje; megünnepelje annál is inkább, mert az 1848. évi törvények az által, hogy a felelős kormány és az országgyűlés- székhelyéül Budapestet jelölték ki, székes fővárosunkra is nagy arányokat öltő átalakulásnak és fejlődésnek váltak kútforrásává. És határi alán örömünk, a mely ;iz ünneplésnek ezen megszentelt óráiban keblünket áthatja, még bensőbbé, még igazabbá válik, látva : hogy ama nagy idők dicső vívmányai iránt táplált elismeréoünk és hálánk adójának lerovásában nemzet és király szivének dobbanása mily fenséges harmóniában egyesült, a midőn ápril hava ll-ik napját, mint az 1848 ik évi törvények szentesítésének napját nemzeti ünneppé avatta. Kérjük Felségedet, mint a kinek alkotmányos, bölcs uralkodása alatt termettek meg valójában az 1848-ik évi alkotások első gyümölcseiket, fogadja tőlünk kegyesen soha meg nem tántorodó alattvalói hűségünk szent fogadalmát; fogadja kegyesen hű ragaszkodásunk, változhatatlan szeretetünk megnyilatkozását, a melyet e feliratban, bár keresetlen szavakban, de nyílt, őszinte és hálás szívvel nyújtunk át Felségednek. Buzgó fohászunk felszáll az Egek urához: tartsa és áldja meg Felségedet még évek hosszú során át hű magyar nemzetének igaz örömére, szeretett hazánk javára, boldogságára és dicsőségére! »Éljen a Király!« E beszédre Ö Felsége a következő legfelső választ méltóztatott legkegyelmesebben adni: » Magyar székes fővárosom loyalis érzelmeinek és hű ragaszkodásának nyilvánulását már a tegnapi fényes fáklyásmenet alkalmával, melylyel Eagem a székes főváros polgársága megörvendeztetett, meghatva szemléltem. E város lakossága méltán fokozott hálaérzettel ünnepelhette meg