Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1898
11. 1898. április 11. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 514
i8g8 április u-iki közgyűlés. - 514 szám. 201 Szabó János Tolnay Lajos Wellisch Alfréd Szabó József Turóczy Adolf Weltner Jakab Szabó M. Ferencz Vajdaffy Gusztáv Winter Jakab Szántay Adolf Verédy Károly dr. Wodianer Artúr Szászy László Végh János Wodianer Fülöp Szávoszt Alfonz Véri Károly Wolf Márton Szivák Imre dr. Vuk Lajos Wolfner József gyáros Szobovits Lajos Wágner Géza dr. Zboray Béla Tabódy József Weinmann Fülöp dr. Zettner Ede Tatay Adolf dr. Weinszeisz Lajos Zipernovszky Károly Tenczer Pál Weisz Bertold Zsák Hugó. !514. Elnöklő főpolgármester úr az 1848-iki vívmányok és törvénybe iktatásuk ötvenedik évfordulója alkalmából a mai napra összehívott ünnepélyes rendkívüli közgyűlést délután 4 órakor a következő beszéddel nyitotta meg: Tisztelt Közgyűlés! Állami létünk legdicsőbb korszakának ünneplésére gyűltünk itt ma egybe. Lehettek sőt voltak is hazánk történelmének külsőleg fényesebb, ragyogóbb korszakai, a melyek az idők végtelenségéig hirdetni fogják a magyar nemzetnek kimagasló erényeit, hírét, vitézségét, harczi dicsőségét, de az alkotásoknak értékét, becsét és hatását mérlegelve, jelentőségében mindezen korszakokat messze felülmúlja az 1848-ik év és az azt megelőzött küzdelmeknek negyed századra terjedő korszaka. Az 1848-ik év mélyreható következményeiben egyik legnevezetesebb forduló pont hazánk ezeréves történelmében. A nemzet új biztosítékokkal veszi körűi az ország függetlenségét és önállóságát; kibontakozik az elavult rendi szervezet békóiból; ledönti a válaszfalakat, a melyek annyi időn át széttagolták, és azoknak romjain az új kor szellemének, a szabadság, az egyenlőség és a testvériség magasztos eszméinek megfelelő alkotásaival bevezeti Magyarországot a modern államoknak sorába. A nagy átalakulás azonban, a melynek az 1848-ik évi törvények alapjait vetették meg, nem következhetett be súlyos rázkódtatások nélkül. A nap — a mely az 1848-ik évi törvényeknek meghozatalával oly ragyogó arczczal kelt fel nemzeti életünknek látóhatárán, egy szebb, egy dicsőbb jövőnek hitét és reményét hirdetve — csakhamar elborult; elborult, mielőtt delelőre juthatott volna A nemzet csak rövid ideig élvezhette annyi küzdelem árán visszavívott 51