Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1897

36. 1897. december 29. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1661

1897 deczember 29-iki közgyűlés. — 1661. szám. 641 érdekeit és hogy a személyük iránt nyilvánult bizalom méltó viszonzásaként ez érdekeket egész tudásukkal hiven, lelkiismeretesen, teljes odaadással és buzgalommal fogják szolgálni. Meg vagyok győződve arról, hogy a tanács nem lesz egykedvű, tétlen szemlélője az ügyek menetének, hanem a kezdeményezésben erőt, bölcs előrelátást és higgadt megfontolást, a végrehajtásban pedig erélyt, szigort és kitartást tanusitva, minden igyekezetével azon leend, hogy hivatásához képest administratiónknak lelke, vezérlő szelleme legyen. Üdvözlöm önöket is, t. uraim, mint az árvaszéknek elnökét és elnökhelyettesét. A székes főváros árvaszéke a múltban is úgy a törvényhatóságnak, mint a közönségnek teljes megelégedésére töltötte be azt a fontos hatáskört, a melyet részére az 1877 : XX. törvényczikk kijelöl. Az árvák és gondnokoltak vagyoni és erkölcsi érdekeinek hű és lelkiismeretes védelme, a belső ügykezelésben pedig alaposság, rend, pontosság és gyorsaság jellemzik működését. Meg vagyok győződve arról, hogy az árvaszék az önök buzgó, czéltudatos és erélyes vezetése mellett a jövőben is teljes mértékben érdemesnek fog bizonyulni a bizalomra és elismerésre, a melynek eddig is részese volt és hogy híven meg fogja őrizni azt a jó hírnevet, a melyet példás működésével nemcsak a székes fővárosban, hanem az egész országban kivívnia sikerült. Üdvözlöm végül önöket is, t. uraim, mint a szakhivatalok élén álló főtisztviselőket, üdvözlöm abban a biztos tudatban és meggyőződésben, hogy a hatáskörükbe tartozó ügyeket ezentúl is azzal a kiváló szakértelemmel és fáradhatlan buzgalommal fogják vezetni, melynek eddigi szolgálatuk alatt oly fényes tanúbizonyságát adták és hogy úgy a tanácsnak, mint a közgyűlésnek a jövőben is hűséges tanácsadói és hathatós támaszai lesznek. A mire a megválasztottak nevében Sipőcz László dr. árvaszéki elnök következőleg válaszolt: Méltóságos főpolgármester úr! Mélyen tisztelt közgyűlés ! Nekem jutott a megtisztelő kötelesség, hogy ma a megválasztott tiszttársaim nevében Méltóságodnak őszinte köszönetet mondjak azokért a lélekemelő buzdító szavakért, melyekkel minket tisztünkbe beiktatni méltóztatott és a mélyen tisztelt közgyűlésnek megválasztatásunkért legbensőbb hálánkat szivem egész melegével tolmácsoljam. A székes főváros legjelentősebb közigazgatási ágai vezetésére kaptunk mi a mélyen tisztelt közgyűléstől megbízást. Az ebben rejlő bizalom annál értékesebb, minél nagyobbak a feladatok, melyek reánk várnak. A társadalmi és közgazdasági viszonyok átalakulása, a közigazgatás mesgyéinek egyre távolabbra kiterjesztése, e tudományág folytonos fejlődése mindenütt mindinkább nagyobb feladatok elé állítják a közigazgatás tényezőit. A köteles szorgalom és a puszta gyakorlat egymagukban nem biztosithatják a sikert; fokozottabb tetterő és éberebb szellemes munka is szükséges hozzá. Csak a megszokott ösvényeken haladva, a czélhoz nem érhetnek. Úttörőknek is kell lenniök, hogy a czélhoz a jó közigazgatás megvalósításához eljuthassanak. És ha ez így van, másutt mennyivel inkább illenek a mondottak reánk, fenomális erővel előretörő fővárosunk tisztviselőire. Nekünk még hazafiúi kötelességünk is minden erőink és tehetségünk megfeszítésével közigazgatásunkat oly magas színvonalra emelni, hogy azt ország-világ mintaszerűnek ismerje el, mert a jó közigazgatás a legbiztosabb fokmérője valamely ország műveltségének, kulturális haladásának. De minden tudás, buzgóság, szorgalom meddő marad, ha meg nem termékenyítené a pártatlan igazság harmatja. Igaz, tövises az igazság útja és nem ritkán fájó sebeket szenvedhet az, a ki rajta halad. De ez sem fog minket elriasztani attól, hogy a székes főváros és polgárai javára úgy járjunk el tisztünkben, a mint azt a törvény, lelkiismeretünk és igazságérzetünk parancsolja. Mert való igaz, a költővel szólva, hogy minden ország támasza, talpköve a tiszta erkölcs, mely ha kivesz, Róma megdől és rabigába görnyed.