Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1897

32.1 1897. december 6. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 1529 - 1530

570 1

897 deczember 6-iki közgyűlés. — 1529—1530. szám. !1529. Főpolgármester úr tudatja, hogy — a mint ez már a biz. tag urak részére kiküldött meghívókról is látható volt — a mai közgyűlés az 1898. évi költségelőirányzat és a jövő évi közmunkaprogramra tárgyalására és megállapítására lesz hivatva. Tudomásul vétetik. !1530. Tárgyaltatott a pénzügyi és gazdasági bizottmány, valamint a tanács előterjesztése a községi alap és a székes főváros kezelése alatt álló intézetek és alapok 1898. évi költségelőirányzatának, nemkülönben az 1898. évben végrehajtandó közmunkák programmjának megállapítása tárgyában. A közgyűlés mindenekelőtt Kasits Péter biz. tagnak az előadó meghallgatása után nyomban előterjesztett halasztási indítványát vette tárgyalás alá, a mely szerint a nevezett biz tag úr azt indítványozta, hogy tekintettel a törvényhatósági bizottság ez idei újjáalakítására, a jövő évi költségelőirányzat tárgyalása vétessék le a napirendről s az csak az alakuló közgyűlés után tűzessék ki ismét napirendre, mert folyó hó 2. és 3-án megejtetvén a községi választások, a törvényhatósági bizottság kilépett fele része a mai közgyűlésen részt venni immár jogositva nincs, az új törvényhatósági bizottság pedig még meg nem alakulhatott; a kilépett bizottsági tagok megbízatása nem terjedhetett tovább, mint legfeljebb a választásokig, az újonnan megválasztott biz. tagok mandátuma pedig csak a törvényhatósági bizottság megalakulásával kezdődhetik. E szerint a közgyűlés az újjáalakulásig csonkának tekintendő lévén, a költségelőirányzatot a kilépett tagok részvételével annál kevésbbé tárgyalhatja, mivel a költségvetés tárgyalása anyagi felelősséggel jár. A közgyűlés, miután az elnöklő főpolgármester úr felvilágosításából arról győződött meg, hogy a törvény és az eddigi törvényes gyakorlat szerint azok, a kik hat évre nyertek mandátumot, mindaddig tagjai a közgyűlésnek, míg az új közgyűlés meg nem alakul s tehát a közgyűlés törvényesen akkor jár el, ha munkásságát folytatja mindaddig, míg az új közgyűlés megalakítva nincs. Kasits Péter biz. tag úr ezen indítványát egyhangúlag elvetette. A közgyűlés ezután tudomásul veszi a tanács ama jelentését, hogy az 1898. évi költségelőirányzat tervezete és az azt kisérő tanácsi jelentés az 1872. évi XXXVI. t.-czikk 90. §-a rendelkezésének megfelelőleg a helybeli adózók részére megtekinthetés czéljából a közgyűlést megelőzőleg 15 napra közszemlére kitétetett, a közszemlére kitételről a közönség a Budapesti Közlönyben közzétett hirdetmény útján értesíttetett és hogy a költségelőirányzat ellen az adózók részéről észrevétel be nem adatott; tudomásul veszi továbbá a közgyűlés azt, hogy a költségelőirányzati tervezet, annak mellékletei és az azt kisérő tanácsi jelentés, nemkülönben a pénzügyi és gazdasági bizottmánynak vonatkozó jelentése külön kinyomattak és a törvényhatósági bizottság tagjainak előzetesen kézbesittettek; s végül tudomásul veszi a közgyűlés a tanács jelentésének azt a részét, a mely az előző költségelőirányzatok megállapítása alkalmából kiadott különböző közgyűlési utasítások miként történt foganatosításáról, az azok alapján tett intézkedésekről, nemkülönben a függőben levő fontosabb kérdések állapotáról és azok legközelebb várható fejlődéséről szól. Ezek után a költségelőirányzati javaslat általánosságban tárgyalás alá vétetvén, a közgyűlés azt általánosságban az alábbi megjegyzések mellett a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. A közmunkákra és azok költségeire vonatkozó összeállítást a közgyűlés a tanács, valamint a pénzügyi és gazdasági bizottmány előterjesztése értelmében elfogadja. Tekintettel azon alapos kifogásokra, a melyek évek óta nyilvánulnak a székes főváros költségelőirányzatának avult szerkezete s egész számviteli rendszere ellen, főleg az egyszerűség és áttekinthetőség hiánya miatt, a közgyűlés a pénzügyi és gazdasági bizottmány a tanács által is helyeselt javaslata alapján elrendeli, hogy az előirányzati s evvel