Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1897

30. 1897. november 17. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 1444

1897 november 17-iki közgyűlés. — 1443—144*. szám. 531 is 903-mal csökkent az előző évhez képest. A mi a Beck Dénes biz. tag úr által a mesterséges vízszűrőkre nézve felhozottakat illeti, kijelenti, hogy a mesterséges vizszürőkből a vízszolgáltatás még teljesen beszüntetve nem lett, de az tanácsi határozattal van szabályozva, hogy a Duna alacsony vízállása, vagy más akadályok esetén ezen mesterséges szűrök mily módon vehetők igénybe; az innét nyert víz azonban az összes szolgáltatás 25°/o-ánál több nem lehet. Az 1897. évre vonatkozólag az terveztetett, hogy e vízmüvek hat hónapig fognak működésben állani, azonban az idén csak január és február havában működtek s most november és deczemberben fognak működni és pedig ezúttal kettős okból; először, mert a Duna vízállása most a rendesnél alacsonyabb s másodszor, mert a káposztásmegyeri gőzgépeket pihentetni kell. Ez azért történik, mert a Röck-gyár, mely a gépeket szállította, — az egyévi próbaidő már letelvén —' a visszatartott 60.000 frtnyi jótállási összeget követeli, másrészt pedig az átvétel előtt a gépek gazdaságos és kifogástalan működését, vízszállító képességét az egy év eredményei alapján most megejtendő tárgyalások során kell meghatározni. Jelenleg a mesterséges vizműből mindössze 8—10°/o van a rendes vízhez keverve s annyiban az állapotok sokkal kedvezőbbek, mint a múlt években, hogy jelenleg a kültelek is mindenütt csak szűrt vizet kap. E víz nap-nap után vizsgálatoknak van alávetve, a melyeknél az találtatott, hogy az teljesen élvezhető és baktériumok benne nincsenek. A tanács különben már megtette az intézkedéseket arra nézve, hogy mihelyt a lehetőség megengedi, a mesterséges szűrők működése szüntettessék be, különben a közgyűlés előzetes megnyuglatására már most kijelenti, hogy jövő évi április I -ével a mesterséges szűrők végleg meg fognak szüntettetni s helyükről eltávolíttatnak. Kéri válaszának tudomásul vételét. Úgy az interpelláló, mint a közgyűlés a polgármester úr válaszát tudomásul vette. !1444. Szót emel dr. Nagy Dezső biz. tag úr és arra utal, hogy a közgyűlés f hó 11-én tartott rendkívüli ülésében kimondotta, hogy a vízmérő órák vkmérése megbizhatlan s ennek következtében azokat a közgyűlés nem alkalmazza. Szóló akkor figyelmeztette a közgyűlést, hogy ha az órákat oly megokolással zárja ki, hogy azok rosszak, akkor ez oly inconsequentiákra fog vezetni, melyek már most, sajnos, előbb, mint hittük volna, mutatkoznak is. Vizszolgáltatási szabályaink értelmében bizonyos vízszolgáltatások után, melyek nem tisztán a házi szükséglet kielégítését képezik, mint pl. ipari és gyári vállalatoknál a vízmennyiség órák által mérendő és a szerint fizetendő a díj is. Ha már most az óra nem jól mutat a házi használatban, a mint a múltkori határozatban kimondani méltóztalott, akkor nem jól mutat ipari czélokra sem, s ennek következtében természetesen találkozott felszólalás a közönség azon részében, a mely órák szerint fizeti a vízdíjat. Egyesek önhatalmúlag az órát kidobták, mások a rendőrség igénybevételével akadályozták meg a vízvezetéki közegek működését, ezen tarthatatlan állapotok megszüntetése végett következő interpellatiót terjeszti polgármester úrhoz: »Tekintettel azon körülményre, hogy a székes főváros közgyűlése f. hó 11-én kimondotta, hogy a vizórák megbizhatlanok és hogy azok a víznek mérésére alkalmatlanok és tekintettel arra, hogy a jelenleg is törvényesen fennálló vízvezetéki rend- és díjszabályzat előírja, hogy ipari, gyári stb., azaz nem tisztán házi szükségletre szolgáltatott vízórákkal mérendő és a díj ezek alapján fizetendő: ezen két egymásnak ellentmondó határozatot miként véli a polgármester úr összeegyeztethetőnek, azaz milyen intézkedéseket vél foganatositandóknak, hogy a székes főváros ezen dillemákból kikerüljön ?« Halmos János^ polgármester úr az interpellatióra nyomban válaszolván, a következőket jegyzi meg: A jelenleg érvényben levő vizdíjszabály egyik szakasza 3zerint a