Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1897

28. 1897. november 8. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 1421 - 1422 - 1423 - 1424

514. 1897 november 8-iki közgyűlés. — 1424. szám. teljem; a székes főváros öröme leend az én örömöm, fájdalmam és szomorúságom; első akarok lenni a tisztviselők között nemcsak mun­kában és kötelességtudásbau, de egyúttal meg fogom kívánni azt, hogy a székes főváros minden egyes tisztviselője kötelességét pontosan és lelkiismeretesen tetjesitse. Ismerem állásom fontosságát, az avval járó teendők és feladatok nagyságát, érzem a vállaimra nehezedő terheket, a melyek annál sú­lyosabbak, mert egy oly férfiú örökébe lépek, ki mint polgármester a pontos és lelkiismeretes tisztviselőnek nemcsak példányképe volt, hanem a ki fényes tehetségével és szervezői képességével közigazgatásunkban uj korszakot nyitott meg, a ki működésével jelezte azon irányt, mely­ben a székes főváros fejlődése érdekében haladnunk kell; ezen férfiú örökét kivánom átvenni, munkálkodni fogok az ö szellemében, az általa jelzett iráDyban, az általa kezdeményezett terveket kivánom megvaló­sítani és erős azon meggyőződésem, hogy ezen törekvésemben maga a főpolgármester úr ő Méltósága, valamint a tanács és a t. közgyűlés támogatni fognak. Székes fővárosunk örvendetes, de rohamos fejlődése következtében közigazgatásunk szervezete, melyet az 1872. évi XXXVI. t.-ez. állapí­tott meg, a mai viszonyoknak, a fejlettebb igényeknek már nem felel meg, s habár nincsen reményünk, hogy a mindnyájunk által óhajtott törvényváltoztatás a legközelebbi jövőben bekövetkezzék, mégis van módunk a fenforgó bajokon a jelenlegi törvény keretén belül is a szer­vezési szabályrendelet átdolgozásával részben segíteni; ez irányban a javaslat már elkészült és érette a köszönet a főpolgármester urat illeti meg. Kötelességemnek fogom tartani ezen javaslat tárgyalását siettetni, hogy az a tanács és a kiküldött bizottság véleményével ellátva, mielőbb a t. közgyűlés elé terjesztessék. Szükséges ezen javaslat mielőbbi tár­gyalása már azért is, hogy a polgármester a működését bénitó jelen­téktelen ügyekkel járó írásbeli teendők alól felmentessék és minden erejét és idejét a fontosabb ügyeknek, a vezetésnek és ellenőrzésnek szentelhesse, mert nézetem szerint a mai főváros polgármesterétől meg kell kívánni, hogy ne pusztán ügyiratok elintézésével és felülvizsgálá­sával foglalkozzék, hanem hogy tényleg vezessen és ellenőrizzen, a polgárság kívánságai iránt mindenkor tájékozva légyen. Közigazgatásunk sokszor panaszolt bajai és hiányainak egyik és pedig nem utolsó indoka abban rejlik, hogy különösen központi hivatalaink szétszórtan bérházakban és nem megfelelően vannak elhelyezve, a mi a nagyközönségre kényelmetlen, a tisztikarra pedig sok munka és nagy idő­veszteséggel jár; minthogy a Károly-laktanya egy részét már átvettük, a közel jövőben egy új központi városház létesítésének kérdésével kell foglalkoznunk, miért is kiváló gondozásom tárgyát fogja képezni, hogy az arra vonatkozó, javaslat mielőbb előterjesztessék, a magam részéről már most is kijelentvén, miszerint a székesfőváros jól felfogott érdeké­ben a mai Káröly-láktanya helyén minden felesleges fényűzés mellőzé­sével egy, a székes főváros méltóságának és a közigazgatás igényeinek és követelményeinek megfelelő új városház lenne építendő és a lehető­séghez képest kerülni kell minden oly költséget, mely a Károíy-laktanyá­nak akár egészben, akár részben való átalakítását czélozza." Ha a székes főváros területén széttekintünk, lépten-nyomon óriási fejlődést és haladást látunk és keblünket az öröm és büszkeség érzetei töltik be, hisz szeretelt fővárosunk az utolsó két évtizedben egy szerény város keretéből az európai nagy városok sorába emelkedett; ámde ezen nagymérvű rohamos és nem fokozatos fejlődés egy oly pénzügyi helyzetet teremtett, mely ha nem is szolgáltat még okot aggodalomra, de minden­esetre óvatosságra, komoly megfontolásra kell, hogy intsen, annál inkább, mert bevételeink kiadásainkkal lépést nem tartanak, természet­szerűen nem is tarthatnak. Kiadásaink megállapításánál tehát a helyes gazdálkodás és legszigorúbb takarékosság elveit kell alkalmaznunk, egy­úttal azonban új bevételi forrásokról kell gondosktxInunk, addig is.

Next

/
Thumbnails
Contents