Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1897

23. 1897. szeptember 30. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 1152 - 1153

418 1897 szeptember 30-iki közgyűlés. — 1151—1153. szám. Freiberger Pál, Tenczer Pál, Biscara Endre, Scheich Károly, Szászy László, Filo János, Burszky Dániel, Véry Károly, Dobrovszky Ágost és Back Fülöp törvényhatósági bizottsági tag urakat, a tanács részéről pedig Haberhauer János alpolgármester urat kéri fel. !1152. Elnöklő polgármester úr a következő előterjesztést intézi a közgyűléshez: Tisztelt Közgyűlés! Ő császári és apostoli királyi Felsége legkegyelmesebb urunk és királyunk ez évi szeptember hó 25-én báró Bánffy Dezső ministerelnök úrhoz intézett királyi kéziratávai elrendelni méltóztatott, hogy Budapest székes fővárosnak erre alkalmas terei legmagasabb udvartartásának költségei terhére oly szoborművekkel láttassanak el, a melyek a múlt idők tíz kiváló alakjának, nevezetesen szent Gellért csanádi püspöknek, Pázmány Péter esztergomi érseknek, Bocskay István és Bethlen Gábor erdélyi fejedelmeknek, Hunyady Jánosnak, Zrínyi Miklósnak, gróf Pálffy •kínosnak, Béla király névtelen jegyzőjének, Verbőczy Istvánnak és Tinódy Sebestyénnek emlékét lesznek hivkatva megörökiteni. Ő Felségének ezen legkegyelmesebb elhatározása az öröm, a hála és a lelkesedés érzelmeit keltette fel a haza minden fiában, de senkinek szivében sem lehet ez öröm bensőbb, e hála mélyebb és e lelkesedés melegebb, mint éppen a székes főváros polgárságának szivében, mert az Ő Felségének fejedelmi nagylelkűségéből alkotandó szoborművek, a melyek e sok küzdelmet, megpróbáltatást, szenvedést, de egyúttal sok dicsőséget is átélt nemzet fennállása legbiztosabb alapjának, a trón iránti hűségnek és ragaszkodásnak s a hazaszeretetnek lesznek a késő unokák között is hirdetői, — e székes fővárosnak fognak állandó díszéül, állandó ékességül szolgálni. Én tehát csak a székes főváros polgársága közóhajának feleltem meg, a midőn a törvényhatósági bizottságot a mai napra rendkívüli közgyűlésre összehívtam, összehívtam oly czélból, hogy módja és alkalma legyen Ö Felsége legfelsőbb elhatározása felett érzett igaz örömének és hálájának méltóképen kifejezést adni. És most engedje meg a t. közgyűlés, hogy a tanácsnak a legfelsőbb elhatározás alkalmából a t. közgyűléshez intézett javaslat előterjesztessék. !1153. Rényi Dezső helyettes főjegyző felolvassa a tanácsnak 1807. évi szeptember hó 30-án 34.619/eln. sz. a. a közgyűléshez intézett következő előterjesztését: Tekintetes Közgyűlés! Ő császári és apostoli királyi Felsége legkegyelmesebb urunk és királyunk e hó 25-én kelt legfelsőbb elhatározásával elrendelni méltóztatott, hogy magyar székes fővárosának terei oly szobormüvekkel láttassanak el, a melyek nemzeti életünk nagyjainak, történetünk kiváló alakjainak emlékét lesznek hivatva megörökiteni. Koronás királyunk nemes lelkének sugallatából eredő ezen elhatározásával drága ajándékot nyújtott hűséges magyar népének és magyar székes fővárosának. Drága nekünk a királyi kegynek e ténye mint apostoli királyunk kifogyhatatlan jóságának és nemzetünk iránt táplált atyai szeretetének és mint ezeréves multunk iránti kegyeletének fenkölt megnyilatkozása egyaránt. A királyi kijelentés nyomán épp azért a határtalan lelkesedés, öröm és egyúttal a mély hála érzése ébredt fel minden magyar szivében. De sehol sem loboghat a lelkesedés lángja magasabban, a hála érzése sehol sem lehet erősebb, mint a székes főváros közönségében és polgárságában, mert nagyjaink emlékműveit királyi bőkezűségből a székes főváros fogja birni Teljes mértékben áthatva annak tudatától, hogy a székes főváros törvényhatósági bizottsága első sorban fog sietni, hogy a köszönet és