Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1897

18. 1897. június 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 897 - 898 - 899

340 1897 június 30-iki közgyűlés. — 899. s

zám. 1. hogy a székes főváros területén fennálló három állami anyakönyvi hivatal ügyvitele körül felmerült nehézségek teljes megszüntetése s illetőleg az emiitett hivatalok szabatos ügymenetének elérése és a jövőben leendő biztosítása czéljából a jelenleg a IV"., VIII.. IX. és X. közigazgatási kerületeket magában foglaló első anyakönyvi kerületből a VIII. közigazgatási kerületnek; és a jelenleg az V., VI. és VII. közigazgatási kerületekre kiterjedő második anyakönyvi kerületből a VII. közigazgatási kerületnek ki hasításával és a kihasított közigazgatási kerületekre kiterjedő illetékességgel két új önálló anyakönyvi hivatal állítandó fel. Ennek megfelelőleg és figyelembe véve az 1894. évi XXXIII. t. ez. 3. §-ának határoznianyait, felkéri a nm. belügyi m. kir. minister urat, hogy egyrészt a fentiek szerint kihasított VII. és VIII. közigazgatási kerületekre vonatkozólag a székes főváros területén két új anyakönyvi kerületet megállapítani, másrészt a közönség könnyebb tájékozódása és a közigazgatási területi beosztással való egyöntetűség szempontjából a székes főváros területére ekként megállapított összesen öt anyakönyvi kerületet a közigazgatási kerületek szerint elnevezni méltóztassék olyaténképen, hogy az I., II. és Ili. közigazgatási kerületre kiterjedő anyakönyvi kerület az új megállapításnál »L, II., III. kerületi«; a IV., IX. és X. kerületre kiterjedő »IV., IX., X. kerületk ; az V., VI. kerületre kiterjedő »V., VI. kerületi«; továbbá a »VII. kerületi« és »VIII. kerületk anyakönyvi hivatal, illetőleg »kerület« elnevezéssel láttassanak el; 2. elhatározza a közgyűlés, hogy a fennemlitett módon létesítendő öt anyakönyvi hivatal élére, vezető anyakönyvvezetökül — 600 frt, szóval hatszáz forint évi fizetési pótlékkal — I. osztályú tanácsjegyzők, első anyakönyvvezető-helyettesekül és egyszersmind a hivatal-vezető anyakönyvvezetők állandó helyetteseiül, 400 frt, szóval négyszáz forint évi fizetési pótlékkal, II. osztályú tanácsjegyzők helyezendők, a kiknek ezen 600, illetőleg 400 frt évi fizetési pótlékai a nyugdíjazás alkalmával a nyugdíjösszeg megállapításánál a törzsfizetéshez hozzászámittassék, s ennek megfelelőleg ezen pótlékok után is szabályszerű nyugdíjjárulék fizettessék; azon esetben pedig, ha az anyakönyvvezető, vagy anyakönyvvezető-helyettes tanácsjegyző az anyakönyvvezetői tiszt alul bármely oknál fogva felmentetnék, ezen fizetési pótlékának és az erre vonatkozó nyugdíjigényének elvesztésével a pótlék után befizetett nyugdíjjárulék részére visszautalványoztassék ; 3. az anyakönyvi hivatalok ilyetén szaporításából kifolyólag elhatározza továbbá a közgyűlés, hogy a jelenleg fennálló három anya,könyvi hivatalhoz eredetileg szervezett, s illetve engedélyezett állásokon felül két I. osztályú tanácsjegyzői, két II osztályú tanácsjegyzői, tizenhárom irnoki, nyolez, egyenkint napi 1 frt 50 krral javadalmazandó napidíjasi, két rendes és két ideiglenes szolgai állást szervez; és 4. ezen újjászervezéssel kapcsolatosan a jelenleg fennálló három anyakönyvi hivatalnál feleslegessé vált, három kerületi elöljárói és két I osztályú fogalmazói állást megszünteti; továbbá elhatározza: 5. hogy a felmerült szükséghez képest a rendes közigazgatási szolgálattól elvont és az anyakönyvi hivatalokhoz ideiglenesen átengedett egy helyettes fogalmazó, egy kezelőtiszt és három írnok a rendes közigazgatási szolgálatra visszabocsájtassanak. 6. Arra való tekintettel, hogy a törvény amaz intézkedése, hogy az anyakönyvvezetéssel kapcsolatos teendők teljesítése az 1894. évi XXXIII t.-cz. 7. §-ának rendelkezései értelmében a ker. elöljáróságok tagjaira bizassék, a nélkül, hogy a kerületi elöljáróságok illető tagjai tulajdonképeni hivatáskörüktöl teljesen el ne vonassannak, — a gyakorlatban merőben kivihetetlen; arra pedig, hogy az autonóm közegek tulajdonképeni hivatásuktól elvonva, tisztán az állami anyakönyvvezetés intézményét szolgálják, a törvény felhatalmazást nem ad; másrészt tekintve azt, hogy a többször hivatkozott törvény szerint a községet, s illetőleg a fővárost az anyakönyvi dologi kiadások ugyan igen, de a személyzeti kiadások nem terhelik, sőt az utóbbiak viselésére a község