Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1897

18. 1897. június 30. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 860 - 861 - 862 - 863 - 864 - 865

1897 június 30-iki közgyűlés — 865. szám. 327 folyást nem gyakorolt és jogkör hiányában befolyást nem is gyakorolhatott. Igaz ugyan, hogy éppen ezen körülményre való tekintettel, midőn most közelebb a szabályrendelet újból átdolgoztatott, gondoskodás történt az irányban, hogy jövőre a tanácsnak a kocsiminták megállapítására is kellő befolyása legyen, — ez a módosított szabályrendelet azonban ez idő szerint még joghatályba nem lépett. Végül még megjegyzem, hogy a közúti vaspálya-társaság a nyári forgalom czéljaira alkalmas, különösen berendezett szekrényeket (eddig próbaképen 20 darabot) alkalmazott üzemében, egyéb kocsijait pedig leereszthető ablakokkal és fent a tetőn szellőztető ablakokkal látta el. Ha ily kocsikon az ablakok le vannak eresztve és a szellőztető ablakok ki vannak nyitva, úgy az is teljesen megfelel a'on czélnak, melyet a nyári kocsik berendezésével elérni kívánunk, sőt még talán czélszerűbbek is, mert a nyári kocsiszekrények, melyek összes burkolata egy ponyvából áll, rossz idő esetén alig nyújt valami védelmet a kocsiban ü'ő közönség számára. Ehhez járul, hogy a nyári szekrényeknek alkalmazása oly nagyméretű kocsikon, a milyenek a budapesti közúti vaspályatársaság forgalmában vannak, nagy nehézségekbe ütközik; mindamellett a társaság részéről tanulmányok vannak folyamatban, oly szerkezetek alkalmazására, a melyek nyári szekrényeknek a nagyobb méretű kocsikon való alkalmazását esetleg mégis lehetségessé fogják tenni, mihez képest maga a társaság részéről is megvan a szándék arra, hogy az interpellatió e pontjában nyilvánult óhajnak megfelelhessen. Kérem a tisztelt közgyűlést, hogy a tanács e válaszát tudomásul venni méltóztassék. Kollár Lajos biz. tag úr viszonválaszában kijelenti, hogy a tanácsnak Lung György tanácsnok úr által előterjesztett válaszát tudomásul nem veszi s röviden csak a tényekre szorítkozva akarja előadni azon indokokat, a melyek alapján a választ tudomásul nem veszi és az ügynek a jövő közgyűlés napirendjére leendő kitűzését kéri. A tanácsnok úr válaszának 9

/io része nem volt válasz arra nézve, a mit kérdezett. A kérdés első része az, hogy óhajt-e a tanács tartalék-kocsikat tartatni a végpontokon a végből, hogy a menetrend betartható legyen? A tanácsnok úr erre vonatkozólag csak a Károly-kaszárnya állomásról beszélt, azt mondván, hogy erre ott nincs elég hely. Bár én azt hiszem, hogy a szakközegek e tekintetben is mást mondanának; az által, hogy a tanácsnok úr a lánczhidfő-zugligeti vonalról egy szót sem szólt, hallgatagon beismerte, hogy itt tényleg lehetne kocsikat felállítani, a mint az a lóvonatú üzemnél történt. Egy további kérdés volt, hogy a szerződésből kifolyólag folytattak-e tárgyalásokat, hogy a társaság a meleg időben nyári kocsikat járasson ? De a tanácsnok úr csak azt mondotta, hogy kétféle kocsik vannak, nyitottak és csukottak. Ezt mi is tudjuk, de azt is kérjük, hogy nyáron járassák nyitott és télen a csukott kocsikat, csak azt kérdezi az interpellatió, hogy van-e joga a tanácsnak s ha van, élt-e vele, hogy nyáron nyitott kocsikat járasson? Mert arra elvégre is jogot kell biztosítania ennek a városnak, a melyikkel a társulat szerződést kötött és a melj nek a pénzén meggazdagodik. A tanácsnok úr beszédének elejét a társaság dicsőítésével kezdte, annak védelmére kelt, holott mi csak a magunk szerződésbeli jogait akarjuk biztosítani. Beismeri a tanácsnok úr is, hogy a menetrend nem lett betartva, de azzal nincs elérve semmi, ha udvariasan levélben felkérjük a társaságot, hogy jövőben a menetrendet tartsa be, hanem éppen mert egy hónapig nem teljesítette a kötelességét, alkalmazni kell ellene a szerződésben megállapított bírságolást. Reá nézve nem kellemes, hogy ilyen dolgokkal hozakodjék elő, a mit tulajdonkép a tanácsnak kellett volna javasolni, de a főváros szerződéses jogait meg kell védeni. Az az egy része a válasznak, hogy a május elsejei menetrend csak május 26-án lett a társaságnak kézbesítve, elég indok arra, hogy az ügy napirendre tűzessék és megvizsgáltassák, kit terhel ez ügyben